A régi buszok már önmagukban igazi turistacsalogató látnivalóként szolgáltak, így egész biztos, hogy rengeteg csalódott arckifejezést eredményezett eltűnésük, egyrészt az utazás élménye, másfelől a különleges fotók készítési lehetőségének megszűnése miatt. A központi irányítás megjelenése ráadásul a sokszínűség elvesztését jelentette, hiszen a független társaságok maguk formálták saját kezükkel olyan kinézetűre buszaikat, amilyet megálmodtak.
A különleges közlekedési kultúra azonban nem csak előnyökkel szolgált az ország számára, hiszen jócskán hozzájárulhatott ahhoz, hogy Málta vált Európa egyik legsűrűbb forgalmú útjaival rendelkező országává. Így noha immár az utak kevesebb színben pompáznak, a 2011 óta bevezetett rendszer jóvoltából sokkal jobban működő tömegközlekedés jött lére.
És persze mindez nem jelenti azt, hogy a régi időket idéző buszokat teljesen száműzték volna az utakról: néha még fel-felbukkannak, esküvők, különféle fotózások alkalmából lehet újra találkozni velük, illetve néhány elérhető még turistacsoportok számára.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="800" width="533" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
De vissza egy kicsit az időben, több mint egy évszázaddal: a buszok 1905-ben jelentek meg a máltai utakon, és azon nyomban háttérbe szorították a vasúti közlekedést. Így nem meglepő, hogy az 1920-as évek elején már egy buszgyárt is létrehoztak a szigeten, ugyanebben az évtizedben pedig már buszok sokasága jelent meg az utakon, versenyhelyzetet teremtve az egyes cégek között.
Már 1930-ban közel négyszáz regisztrált busz közlekedett Máltán, ezek közül jó néhány maga a sofőr tulajdonában állt. A piaci verseny azt eredményezte, hogy a buszok gyakran túlzsúfolttá váltak, ráadásul a gyorshajtás is gyakorivá vált, hiszen a sofőrök így igyekeztek minél több borravalóra szert tenni. A reform nem várhatott tovább: egy évvel később szigorú szabályozást vezettek be, hatékonnyá és jól szervezetté téve a rendszert.
Miután a bevételek rendszeressé és biztossá váltak a buszok tulajdonosai számára, már volt lehetőségük a járművek további fejlesztésére, ezzel még vonzóbbá téve őket a nagyközönség előtt. Így vált egyfajta tradícióvá a máltai buszok különleges megjelenése.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="536" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
2003 újabb fordulópontot hozott: a máltai kormány megvált száz régi busztól, azokat új, modernebb járművekre cserélve, melyeket Kínából importáltak. 2011-ben pedig az összes régi busznak búcsút inthettek a hagyományos tömegközlekedési funkciója tekintetében.
Mi vezetett a drasztikus lépéshez?
A válasz meglehetősen egyszerű: míg a turisták rajongtak a klasszikus buszokért, a máltai lakosság nagy részét rendkívül zavarta az elavult, lassú buszközlekedés, holott a helyiek többsége eléggé rá van utalva a buszokra a hétköznapokban.
A jövő egyelőre bőven tartogat kérdéseket, hiszen meglehet, valamiféle úton-módon, de visszaköszönnek majd a régi buszok Málta útjain a következő évtizedekben is. Már olyan ötlet is született, hogy elektromos meghajtással térnének vissza a járművek, a megszokott a múltidéző stílusban. Kérdés, láthatjuk-e még mindezt megvalósulni.