Az állatkertet a Száva folyó és annak egyik holtága közötti Szafari-szigetre költöztetnék át, ahol az állatok a mostani, városi betondzsungel helyett a folyó és a természet közelében, a jelenleginél kétszer nagyobb területen kapnának helyet.
Már az állatkert egykori igazgatója, a legendás hírű Vuk Bojovic is szerette volna egy szigetre költöztetni az állatokat, de az ő elképzelése az volt, hogy a Duna és a Száva találkozásánál fekvő Nagy Háborús Szigetet alakítsák át, ám az a hely a gyakori áradások miatt nem felel meg. Egy másik elképzelés szerint az állatkertet valamelyik külvárosi részre kellett volna áttelepíteni, ám ez a terv is megbukott, mert a város vezetése azt szeretné, ha az állatkert Belgrád központjának a része maradna, és bárki számára könnyen megközelíthető lenne.
Az új állatkert tervei ugyan még nem készültek el, de a polgármester reményének adott hangot, hogy rövid időn belül be tudják mutatni, és akkor megkezdődhet az állatok átköltöztetése, valamint a Kalemegdan világörökségi helyszínné nyilvánításának a folyamata is.
A belgrádi állatkertet 1936. július 12-én nyitották meg az akkor még nem ilyen sűrűn lakott és forgalmas Belgrádban, a vár közelében, ahol a zöldövezet biztosította az állatok nyugalmát. Az állatkertben jelenleg több mint 250 faj csaknem kétezer egyede lakik. (MTI)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
