Salgótarján közelében a bazalttal fedett Szilváskő-hegy gerince alatt megközelítőleg 5 méter vastag széntelep helyezkedett el, melynek 2,5 méter vastag „felső padját” a XX. század második évtizedére jórészt letermelték. A biztosítás nélküli vágatok 1917-ben beszakadtak, ami a felszín egyes részeinek egy méter körüli lesüllyedésével járt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A bányászati tevékenység hatására „megbillent” hegy bazaltjában hasadékok és azon belül úgynevezett konzekvencia barlangok keletkeztek. Az eddig feltárt 30 hasadék közül a legnagyobb a Szilváskő-barlang.
A barlang nyílásáról sokan tudtak, ám hogy valójában ez száz méter hosszúságú, s négy-öt méter széles járatokat rejt a hegy mélyében, még a szakemberek sem sejtették. A felfedezés különleges értékét az adja, hogy kivételesen ritkán fordulnak elő ilyen kemény kőzetben barlangok.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="667" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Honnan tudjuk ezeket? Valóban egy évszázada keletkeztek a zegzugos lefutású járatok? Vannak ehhez hasonlóak a világban? Ezekre a kérdésekre is választ keres a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. által a salgóbányai Geocsodák Házában 2017. szeptember 7-én sorra kerülő konferencia, melyen kutatók, barlangászok, geológusok vitatják meg a barlangászat aktuális kérdéseit.
A szervezők a délelőtt 10 órakor kezdődő eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Kiemelt kép: Drexler Szilárd