Az ősz közeledtével virágzó növényeink száma egyre csökken. Az egyre rövidülő napok, a Nap gyengülő ereje, és a lassacskán beköszöntő fagyok miatt az ősszel virágzó fajok között olyan is akad, amelyik nem kockáztatja már a termésérlelést, hanem egy meglepő húzással tavaszra halasztja azt.
A Kiskunsági Nemzeti Park cikke szerint a kikericsféléknek itthon 4 fajuk él: a külön nemzetségbe sorolt, tavasszal megismert egyhajúvirág mellett (amit virágai hasonlósága okán tavaszkikericsnek is hívnak) három kikerics-faj honos hazánkban.
Magyar kikerics
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3216" width="4288" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A tél végén nyíló, fehér virágú, magyar kikerics Magyarországon kizárólag a Villányi-hegységben fordul elő. Nevével ellentétben nem magyar bennszülött fajról van szó, sőt, elterjedésének súlypontja sem a Kárpát-medencére tehető: alapvetően az Adriai-tenger mentén gyakori faj.
Bár a magyar kikerics az egyetlen fehér virágú kikericsféle itthon, több más faj is hasonlíthat rá. Ha ritkán is, de az őszi és homoki kikericsnek, illetve az egyhajúvirágnak is akadhatnak fehér virágú példányai.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Homoki kikerics
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2592" width="3888" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A másik két hazai kikericsfaj – az őszi, és a homoki kikerics – ősszel nyílik, leveleik és a magokat tartalmazó tokok pedig csak tavasszal jelennek meg.
A homoki kikerics levelei keskenyek, körülbelül 8-15 centiméter hosszúak, a tokok aprók, mindig a felszín közelében találhatóak.
Első ránézésre az őszi kikerics kicsinyített másának tűnik a homoki kikerics. A Duna-Tisza-közi száraz homoki gyepek, és esetenként a helyükre telepített erdők fokozottan védett, endemikus növénye.
Őszi kikerics
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3280" width="4928" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az őszi kikerics levelei akár meghaladhatják a 30 centimétert is, az akár 5 centiméteres tokok általában elemelkednek a földtől
Nem véletlen, hogy népi nevei között a közismert őszike mellett a kutyadöglesztőfű is szerepel. Zöld leveleit a legelő állatok elkerülik, a szénába keveredő száraz levelek azonban mérgezést okoznak, az állatok 2-3 napon belül elpusztulnak.
A kecskék és a juhok kis mennyiségben fogyaszthatják leveleit, azonban a mérgező anyagok a tejbe bekerülnek, és még így is súlyos tüneteket okozhatnak az azt fogyasztó embereknél!
Az őszi kikerics domb- és hegyvidékeinken viszonylag gyakori, az Alföldön azonban csak elszórtan fordul elő.
(kiemelt kép: MTI/Oláh Tibor)