Ezer színben pompázik a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton

Talán alig akad, aki legalább életében egyszer ne látogatott volna el a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertbe. A 27 hektáros területen elterülő arborétum rengeteg szépséget és csodát rejt minden évszakban.
Hazánk legnagyobb szabadföldi növényrendszertani gyűjteménye, mindegy 90 növénycsalád, kb. 2500 faját mutatja be. Dendrológiai gyűjteményében százados faóriások, különleges cserjék, üvegházi gyűjteményében pedig, mintegy 480 m-en értékes kaktusz és pozsgás növények várják, az érdekességeket kedvelő látogatókat. Jelenleg csak szabadtéri gyűjteményeink látogathatók!

Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra.

Botanikai tanséta

A nemzeti parkokból, természetvédelmi területekről már jól ismert és közkedvelt tanösvények mintájára egy fantasztikus  botanikus kerti tansétát tehetünk. Ősszel legalább olyan sokszínű, mint tavasszal vagy nyáron.

Linné születésének 300. és Kitaibel Pál születésének 250. évfordulójának tiszteletére 2007-ben megnyitott első tanséta, a „Botanikai tanséta”, néhány növénytani alapfogalmat jár körül.

A nyolc állomást érintve többek között megtudhatjuk, hogy

• az örökzöldek váltják-e a levelüket?
• vannak-e fenyők, melyek télire lehullatják lombjukat?
• fa-e a bambusz?
• mik azok a rácscserjék?
• melyek a Föld leghatalmasabb élőlényei?
• hogyan lélegzik a vízben álló mocsárciprus?
• miért különc növény erdeink örökzöld liánja, a borostyán?
• a leleményes ember mi mindenre használja a fák kérgét?

Sétaút hossza: 1650 m

Állomások

• Örökzöldek
• Fák
• Légzőgyökerek
• Nyitvatermők
• Évgyűrűk
• Liánok
• Kérgek
• Fűszer- és gyógynövények

Rövid séta csodás élményekkel

Az önállóan bejárható ajánlott útvonalak egyik látványos sétaútja a jegypénztártól indul.  A nyugati ostorfák (Celtis occidentalis) alatt haladunk a kastélyépület felé, balkéz felé berkenye és hárs gyűjtemény tagjai, jobbra a kert karakterfaja, a tiszafa (Taxus baccata) figyelhető meg. E növény minden része mérgező, kivéve a magot körülvevő húsos magköpenyt, melyet a madarak előszeretettel fogyasztanak.

A bambusznak kisebb csoportját is fellelhetjük itt, de bambusz számos helyen előfordul még a  kertben (összesen 40 faj és fajta).

A kastélyépület sarkánál és a nagy rét felénk eső részén hatalmas platánok magasodnak. A háttérben magasodik ki a szecsuáni mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides) egy példánya. E fajról sokáig azt hitték hogy kihalt, így nagy szenzációként hatott a hír, hogy egy csoportját megtalálták 1941-ben. Ez az egyed az európai legöregebb példányok egyike.

A kastélyépület mellett haladva cukor juhar (Acer saccharum) kistermetű példánya figyelhető meg, levele a kanadai zászlóban köszön vissza. Törzsének csapolásával jutnak az észak-amerikaiak által közkedvelt juharszirup alapanyagához.

A nagy rét szélén tekintélyes vérbükk (Fagus sylvatica ‘Atropunicea’) áll, lombszínével a tájképi kertek jellegzetes eleme. Alatta érdemes körültekinteni, egészen a nagy tóig: különböző méretű, formájú, lombszínű fák csoportokban, és magányosan, a tó is hozzáad a táj romantikus hangulatához.

További érdekességek a sétákról a Nemzeti Botanikus Kert oldalán található. A kertben most ilyen idő van.

Így színezi a kertet az ősz

Fotók: Egresi János /Barangolások Európában