Életben tartja a kultúra a 100 éves malmot Jánossomorján

Néhány civil úgy gondolta, hogy megmenti városának ikonikus épületét, az első világháborúban épült, háromemeletes malmot. Ennek már közel 12 éve, az eredménye pedig egy olyan fesztivál, ami akár a Művészetek Völgye kihelyezett színpada is lehetne.

Jánossomorján már 11-dik alkalommal rendezik mag az Omlás Virágai Malomfesztivált, ahol három napon keresztül szól majd a régi hengermalom épületében a blues és a rock, de lesz díjnyertes bábelőadás felnőtteknek és gyerekeknek, drámajáték, épületvetítés korabeli burlex filmekkel.

A fesztivál névadása már önmagában is a kultúra univerzumának az egyik kisbolygója, születése pedig Charles Baudelaire Romlás virágai című verses kötetének egyfajta reciprok ríme lehetne.

Amikor először, a megmaradt malomépületet jártuk be, a szomszédban halomba rakott téglák tetején kinyílt egy pár tulipán – mintha jelezte volna, hogy itt még kinyílhat valami, az omlás helyén, a törmeléken is

– mesélt a névadás történetéről Hauptmann Tamás, a fesztivált szervező civil csapat egyik tagja.

A malom többi épületének tégláit vonattal vitték Hollandiába

Ez a malom ugyanis több épületből állt, még az első világháború idején, 1918-ben kezdték építeni, hogy a vasút mellett könnyebb legyen a gabonát begyűjteni és a frontra kijuttatni. A tornyos hengermalom mellett volt másik malomépület is, raktár és gépház, de a 2000-es évek körül már magántulajdonba kerültek és megkezdték a bontást.

Mi meg helyi civilek elkezdtünk foglalkozni az üggyel, fotósorozatot, dokumentumfilmet is készítettünk a malomról. Végül a városvezetés akaratával is találkozott az elképzelésünk, hogy meg kellene menteni a malmot, így egy jelképes összegért az önkormányzathoz kerülhetett az ingatlan

Az ipari műemlék jellegű épület vörösfenyő gerendázattal és hagyományos vörös téglákból épült. Tamás elmesélte, hogy mikor a malomhoz tartozó többi épületet lebontották, két focipályányi területen álltak a letisztított téglák, és vonattal vitték ki Hollandiába, ahol most trend régi téglákkal építkezni. A belső tér jellege, a faszerkezet, a téglafalak szinte nyújtóznak a kultúra felé, hogy itt előadások, koncertek, kulturális rendezvények legyenek, ezért el is indult az Omlás Virágai Malomfesztivál, először csak egy-két koncerttel, majd az évek során egyre több fellépővel, programmal. A szervezésnek pedig egy teljesen civil csapat, öt-hat fő állt neki az önkormányzat segítségével.

Most az utóbbi három évben találtunk rá egy kis uniós forrást, néhány millió forintról van csak szó, de a zenekarok felől is olyan kedves, segítőkész a felénk fordulás, hogy akár nyomottabb áron is eljönnek hozzánk fellépni, és mindig úgy búcsúzunk, hogy milyen klassz ez a hely

– mondta el a szervező.

A blues, a rock és a bábok is otthon érzik magukat a hengermalomban

Az elmúlt években a fellépők sorában olyan neveket találunk, mint Szabó Balázs, a Firkin zenekar, két Amerikában is népszerű blues zenész: Littl G Weevil és Pribojszky Mátyás vagy Ferenczi György és Rackajam. És mint megtudtuk, egyáltalán nem véletlen a blues-rock vonal a programjaikban. Mert mikor belépünk, ez a sok fa és a tégla annyira adja ezt az érzést, ezt a bluest-rock-ot, hogy minden évben érkeznek ide a stílus mesterei közül jó páran. De visszatérő vendég a nagy mesemondó énekes, Berecz András és volt már a malomban Laár András és Dolák-Saly Róbert is.

A helynek nagyon fontos küldetése a színházi produkciók terén, hogy minél több bábelőadást tudjanak bemutatni, nem a kisróka kergeti a nyuszit stílusból, hanem olyan előadók fesztiválnyertes műveiből, mint például Markó-Valentyik Anna, Boráros Milada és Boráros Szilárd, Fabók Mancsi vagy a MárkusZínház egy Bábszínház munkái.

Feltettük a kérdést, hogy mi lesz a malom jövője, lehet-e belőle egy teljesen felújított közösségi és kulturális központ?

Sok százmillió forint kellene a malom újjászületéséhez

Jánossomorja egy kicsivel több, mint hatezer fős kis város a határszélen, Csorna, Mosonmagyaróvár és Ausztria felé, nem nagyon vagyunk vonzásközpont, azért is jó ide szervezni ilyen programokat, ami elhozza az embereket. És ezért lehetne a malom egy bázisa, központja valami komoly, egész éves attrakciónak. A következő lépés a malom életében az lenne, ha rendszeresen tudnánk, havonta legalább egyszer valamilyen rendezvényt létrehozni, és nem csak évente ezt a fesztivál. Ehhez előszőr az alsó szintet kell úgy rendbehozni, hogy állandóan működésképes legyen, amihez persze forrást kell találni és ez egy nehéz eset

– mutatott rá Hauptmann Tamás, akitől megtudtuk, hogy tervek már születtek helyi építészhallgatóktól az egész malom újragondolásával kapcsolatban.

Az alsó szint lehetne akár egy rendezvénytér, a második szinten az állandó helytörténeti gyűjtemény kiállítását rendezhetnék be, egy étterem és kávézó is jól mutatna a toronyban. Egy jó helyért a környéken elmennek a Szigetköz másik végébe is az emberek, szóval turisztikai szempontból is nagyon hasznos lenne egy ilyen újragondolás. De persze ez a teljes felújítási koncepció nagyon a fantázia világban él még. Milliárdos költségvetés kellene, és nem nagyon vannak ilyen volumenű pályázatok.

Pedig azért is lehetne szívügy a malom megőrzése még legalább 100 évre, mert egyrészről ez a kisvárosunk egyik szimbolikus épülete tele turisztikai lehetőségekkel és bennünk is élő apró történetekkel. Nincs olyan helyi születésű lakos, aki ne kötődne valahogy a malomhoz. Az én nagymamám is itt dolgozott, lapátolták a gabonát, forgatták, hogy száradjon és néha belefeküdtek, mert ontotta magából a meleget. Szinte látom ezt a kedves képet, mint egy filmjelenetet

– mesélte mosolyogva Tamás, aki zárszóként még hozzátette, hogy ez az épület olyan a városnak, mint Sopronnak a Tűztorony és jó lenne, ha egyszer megkaphatná azt az új életét, amiben hosszú évtizedekig újra a város közösségének szerves része lehet.

(Az Omlás Virágai XI. Malomfesztivált szeptember 7-9. közt rendezik meg.)

(Fotók: Jánossomorja Televízió)