A magyar erdők alig negyede egészséges

A magyar erdők fái közül már több mint 70 százaléknak vannak gyengébb vagy erősebb tünetei.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből az derül ki, hogy megduplázódott az elpusztult lombkoronájú fák aránya az ezredforduló óta az Európai Unióban. Minden negyedik fa közepesen vagy súlyosan káros mértékben veszít a lombjából, ráadásul a lombhullás mértéke egyre nagyobb – tette közzé a jelentést a G7 portál.

A fák pusztulása Magyarországon is drámai mértékű. A KSH 2020-as adati azt mutatják, hogy míg 2007-ben a fák 51,8 százaléka volt tünetmentes, addig ez a szám 13 év alatt 27,3 százalékra esett vissza.

A feketefenyők mindössze 3 százaléka egészséges, a kocsányos tölgyeknek 6,5 százaléka. A klímaváltozás miatt a fenyők és a bükkök is várhatóan eltűnnek Magyarországról.

Egyre látványosabbak a forró és aszályos időjárás káros hatásai, a szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák, akiknek az egészsége kulcsfontosságú az erdei ökoszisztémák, növények és állatok életterének fennmaradásához. A víz és levegő tisztulását is segítik az egészséges erdők, amelyek az éghajlatváltozás hatásait is mérsékelhetik.

Az állagromlás miatti átlagos kár évente mintegy 79 millió köbméter veszteséget jelent az EU-ban. Ez az éves fakitermelés 16 százaléka.

Európa-szerte a fák lombkoronájának pusztulása évente másfél százalékkal gyorsul, ami a múlt század végi ütem kétszerese, és immár az unió erdőterületének egy százalékát érinti.

A lombkoronák pusztulásának gyorsulása megváltoztatná az európai erdők jelenlegi öregedési tendenciáját. Ez hatással van a szén-dioxid megkötésére alkalmas kapacitásokra és a biológiai sokféleségre, mivel az érett erdők nagy szén-dioxid készletet tárolnak és értékes élőhelyeket biztosítanak.

Mindezek mellett az erdőtüzek is tizedelik a fás területeket. Magyarországon az elmúlt 14 év összes erdőtüze sem érintett akkora területet, mint amennyi tavaly nyáron leégett. Dél-Európában az egyre gyakoribbá váló tűzvészek és rendkívüli hőhullámok már a turizmust is fenyegetik.

Kapcsolódó
Többletvíz nélkül kérdéses az erdők léte
A magyarországi síkvidéki erdők léte sok esetben a többletvíz-hatástól függ, azaz nemcsak a csapadékra támaszkodik.