Természeti csoda és a művészet harmóniája a Szársomlyó ölelésében

Baranya vármegye déli részén, a Villányi-hegység tömbje – hasonlóan a tőle északabbra fekvő „nagyestvéréhez”, a Mecsekhez -, szigetként magasodik a táj fölé. A hegység déli oldalának napsütötte lankái emberemlékezet óta szorgos szőlészeknek adnak otthont. A hegység déli csücskében, Villány község határában a szőlőtőkék mellett egy jellegzetes tájseb is éktelenkedik, melyet az 1960-as évektől nyaranta szobrászművészek „gyógyítanak”. A Baranya Megyei Tanács VB, a Siklósi Alkotótelepek és lelkes képzőművészek egy csoportja pompás szoborparkot alapított a szocializmus éveiben a hajdani kőfejtőben.

A sokszínű szoborparkkal szemközt, mindössze néhány kilométerre a síkságból egy patinás gyár fantasztikus sziluettje nyúlik az ég felé. Beremend, Magyarország legdélebben fekvő települése évszázados cementgyáráról ismert, ám a szoborpark egyedülálló atmoszféráját a gigantikus tömb sem tudja megzavarni. 2020 óta a Szársomlyó-hegyről nyíló pompás panorámában az ide érkező vendégek egy országosan is egyedülálló lebegő sétányról gyönyörködhetnek.

Természet és művészet találkozása

A hegy lábánál fekvő Nagyharsányi Szoborpark és Panoráma Sétány különleges, természetközeli kulturális szórakozást nyújt az egész család számára. A Szoborparkban több száz szobor között sétálhatunk, melyek jó hangulatú alkotótáborok emlékéről mesélnek.

Fiatal pécsi művészek kezdeményezésére 1967-ben tartották ez első kőszobrász szimpoziont a Szársomlyó régi kőfejtőjében, ekkor még csupán pályakezdő magyar alkotók részvételével. Hamarosan állandó nyári alkotóteleppé vált a varázslatos helyszín, a művészek az itt eltöltött idő alatt a közeli Gyimóthy-villában lakhattak. Az alapítólevélben rögzítették, hogy minden művésznek egy-egy alkotást az alkotótelep közgyűjteményének kell átadni.

Ezek a legelső plasztikák adták a mai szoborpark alapját. Rövid időn belül neves külföldi művészek is csatlakoztak a táborokhoz, és ezzel az alkotóműhely ideális helyszínné vált a képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. Norvégiától Olaszországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig számos országból érkeztek a szobrászművészek.

A szoborparkban helyet kapott művek a kezdetektől fogva mentesek voltak a szocialista művészetirányítási rendszer eszmeiségétől, inkább esztétikai, művészeti kérdésekre keresték a válaszokat a kőfaragó mesterek. Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz Lengyelországból, vagy az olasz Vittorio di Muzo.

Megőrizni az utókornak

A felhagyott kőbánya kétségtelenül ideális otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok hátterét észak és nyugat felől az egykori kőbánya mészkőrétegekből álló meredek fala adja, dél felől a „határtalan” Dráva-menti táj húzódik.

A szoborpark 2009-ben műemléki védettséget kapott, és 2012 tavasza óta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működteti. 2020-ban a szoborparkot övező sziklafal peremén egy különleges panoráma sétányt építettek. A „lebegő sétányon” – természetközeli bemutatóhelyen – a látogatók biztonságosan járhatják be a Szársomlyót.

A természetvédők egy látogatóközpontot is létesítettek, új, tájba illő stílusú fogadóépület váltotta fel a korábbi, szerény pénztárhelyiséget. A korszerű épületben a NATURA2000 értékeket és a szoborparki alkotómunka történetét bemutató tablók, kőzetbemutató és tematikus kiállítás is helyet kapott, a tetején pedig egy teraszról megszemlélhető az 1967 óta gyarapodó, jelenleg 130 műalkotást tartalmazó szoborgyűjtemény.

Lebegő sétánnyal védik a csodálatos vadvirágot

A hegy oldalában, a szikla peremén épült Kikerics panoráma sétány a látogatók biztonságos mozgását biztosítja, miközben megóvja a terület növényvilágát a taposástól. A fémből készült szerkezeten a látogatók végig a talaj szintje fölött vezetett, korlátokkal ellátott járófelületen haladhatnak.

A sétány elején és végén, valamint a szoborpark fölé kinyúló felső kilátópontnál információs tablók nyújtanak információkat az építményről, és az itt élő magyar kikericsről.

A magyar kikerics 1979. óta védett növény hazánkban, Magyarországon kizárólag a Villányi-hegységben, a Szársomlyó hegyen pompázik. A vadvirág rendszerint kora tavasszal nyílik, de időnként akár már január elején, a hóvirágot megelőzve tündököl a hegyen. A fokozottan védett magyar kikerics botanikai jelentőségét mutatja, hogy egyetlen tő természetvédelmi értéke 100 000 forint.

A Szársomlyó hegyen számos védett növényfajt jegyeztek fel, közülük 3 faj kizárólag ezen a helyen él Magyarországon. A fokozottan védett Szársomlyó csúcsára a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság heti rendszerességgel szakvezetéses túrát indít a szoborparktól, melyek felejthetetlen élményt kínálnak a látogatóknak.

A cikkben szereplő fotókat Tóth A. Péter készítette.

Kapcsolódó

Magyar kikericsek sziromszőnyegét filmezte a fotós tanonc

Meseszép fotókon a januárban szirmot bontott magyar kikericsek,