A Rügyrágó-túrától a romantikus csónakázásig: Két nap a Hotel Palota Lillafüredben és a gyerekkori álmok valósággá válnak

Az ősz édes-fanyar illata, festői sárgába és pirosba öltözött fák, magas hegyek között bújik meg Lillafüred. Úgy tartják, gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter egy vadászat során fedezte fel a helyet és nevezte el Lillafürednek Vay Lilla úrhölgy tiszteletére még 1892-ben. Talán nincs olyan honfitársunk, aki ne látott volna már képet a lillafüredi szállóról, és a mellette elterülő tóról. Nem vitás, hogy a csodaszép táj és a hely hangulata már képről is megigéz.

Már én is régóta vágytam e mesébe illő tájba, megszólalt gyermeki – mondhatni királylány – énem, hogy egy igazi kastélyban alhatok, annak tornyába is felmászhatok. Nem is beszélve arról, hogy olyan nagy nevek alkottak és fordultak meg Lillafüreden, mint József Attila, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső.

Miskolctól 10 km-re, a Bükk-hegység keleti részén a Hotel Palotában jártam, hogy összefoglaljam, miért érdemes Lillafüredre látogatni az őszi hónapokban is.

A múlt hangulata

A hotelbe lépve magával ragadott a régi idők hangulata. A komlóvirág mintás kazettás mennyezet a Hunyadi étteremben, az egyes termekben lévő egyedi szövettapéták, a kandallóban ropogó tűz, valamint a színes ólomüveg ablakok mind-mind a Mátyás-korabeli paloták neoreneszánsz korát idézik. A helyi legendák szerint a kastély sokat köszönhet a hámori lakosoknak is, akik a második világháború idején barlangokba rejtették el az értékes ólomüveg ablakokat, hogy azok ne kerüljenek rossz kezekbe.

Nem árulunk el több érdekességet, mert aki többre kíváncsi a szálloda több mint 90 éves múltjából, az szombatonként 10.00 órától, keddenként pedig 16.00 órától vezetett házbejárásokon is részt vehet. Az izgalmas sztorikat viszont önállóan, egy QR-kódos sétával is fel lehet fedezni. A program bármikor elérhető, mindössze egy okostelefonra van szükség, hogy a szállodát a pincétől a toronyig bejárjuk. Akinek nincs tériszonya, annak a 74 csigalépcsőfokon felkapaszkodva garantáltan az ország egyik legszebb panorámájában lesz része.

A környék látnivalói

Az izgalmas történelemmel rendelkező szálloda nemcsak házon belül kínál programokat, hanem azon kívül is. A függőkertben sétálva felfedezhetjük József Attila szobrát, aki a hotel falai között írta meg Óda című versét, megcsodálhatjuk a híres lillafüredi vízesést, amely Magyarország legnagyobb függőleges esésű vízesése húsz méteres magasságával. Vagy ott a csodálatos Hámori-tó, ami nemcsak a családok, de a párok kedvence is, hiszen egy romantikus csónakázás közben a közelben lévő kastély látványával mindenkit levesz a lábáról.

Egyébként a mesterségesen felduzzasztott tó Fazola Frigyes nevéhez fűződik, mai formáját a vaskohászatnak köszönheti, amelynek szüksége volt egy víztározóra. A Szinva- és a Garadna-patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos „kellékévé” vált. Később aztán vízi-és téli sportok, valamint egy rövid ideig strandolni vágyóknak adott otthont.

A Hotel Palota fontosnak tartja, hogy a náluk pihenni vágyók a környéket is fel tudják fedezni, a látványosságokhoz és attrakciókhoz pedig kedvezményes belépőket is biztosítanak – legyen szó többek között a Libegőről, az Anna mésztufa barlangról, vagy éppen az erdei kisvonatozásról.

Az erdő éléskamrája

Programokból és lehetőségekből nincs hiány. Én az Ehető erdő gasztroexpresszre pattantam először, hogy ott Bózsó Gyula, az okleveles erdőmérnök, erdei foodscaut, gombaszakellenőr, ehető vadnövény szakértő, az Ehető Erdő könyv szerzője kalauzoljon el a maguk között csak Rügyrágó-túrának (hivatalosan Ehető erdő gasztroexpressz) nevezett kirándulásra. Itt nemcsak azt tanulhatjuk meg, hogy mi az a podagrafű, nyírfatonic, galajkávé, vagy hogy melyik gomba ehető vagy sem, de olyan hasznos ismereteket is magunkévá tehetünk, amik később jól jöhetnek. Ilyen például a madársóska ismerete, ami remek szomjoltó, vagy hogy a lucpúder remek süteményízesítő is.

Gyula és vezetőtársa Zsolt, hatalmas szaktudással rendelkeznek. Az erdőt úgy ismerik, mint a tenyerüket, egyben igazi mókamesterek, akik a kicsiknek és a nagyoknak is felejthetetlen élménnyé varázsolják az erdőjárással egybekötött vonatos kirándulást. Mottójuk, hogy a magyar erdők-mezők kincsei nemcsak finomak, de organikusak, adalékanyag-mentesek, ráadásul ingyen vannak. Vigyázat, akinek nincs érvényes jegye, azt megbüntetik! Persze a tőlük kapott, utazásunk tematikájához szorosan kötődő büntetésre akár minden nap szívesen jelentkeznénk! Részleteket viszont nem mondhatok, hiszen akkor nem lenne meglepetés.

Kulináris kalandozás

A Hotel Palota is igénybe veszi Bózsó Gyula szaktudását, hiszen az ételeikbe és italaikba is belecsempészik az erdő ízeit. Így kerülhet a kányabangita a szarvashús alá, vagy a madárberkenyezselé az Aperol alapú koktélba. Utóbbit meg is kóstoltam: a kissé fanyar ízvilág nagyon jól passzol az italhoz.

Az erdő szolgálta alapanyagok mellett több helyi beszállító termékeit is kóstolhatjuk náluk. Többek között a szarvaskői Váraljai Sajtológia sajtkülönlegességeit és egyéb tejtermékeit, a saját hentesük által készített kolbász különlegességeket is kóstolhatjuk. Az ételekhez a Gallay Kézműves Pincészet borait ajánlják, melyek a bükki borvidék legjobb dűlőiről származnak. A Lobby bárban Gyulai Évi italdesigner által kreált egyedi, palotavédjegyes szörpöket lehet megkóstolni. A közel 5 hektáron gazdálkodó, megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató Baráthegyi majorság sajtkészítő műhelyéből is érkeznek a kézműves termékek.

Egy szó, mint száz: a Lillafüreden eltöltött pár nap alatt az egyik gyermekkori álmom vált valóra.

A szálloda múltidéző hangulata magával ragadott. Az, hogy egykor általam csodált művészek itt tartottak író-olvasó találkozókat, vagy, hogy az épület adott otthont hadikórháznak és SZOT-üdülőnek, mind azt eredményezi, hogy jómagam is részévé váltam a Palota történetének. Egyszer majd talán az utókornak azt mesélik, hogy a kétezres években ide jártak feltöltődni, délibábot dédelgetni a vendégek.