A hónapig tartó forróság és a csapadékhiány a somogyi erdők vadállományát is megviselte. A természetes vízforrások sorra apadnak vagy száradnak ki, ezért a vadgazdálkodóknak egyre több helyen mesterségesen kell biztosítaniuk az állatok számára szükséges vizet. A szárazság miatt a vadak megszokott mozgása is megváltozott.
A somogyi vadászterületeken idén már nemcsak a szokásos vadgazdálkodási feladatokra kellett figyelni. Dr. Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy vármegyei Területi Szervezetének titkára a Sonline-nak elmondta, hogy a vadgazdálkodók számára a mesterséges vízellátás az elmúlt hónapok egyik legfontosabb pluszfeladatává vált. A vizet több helyen lajtos kocsikkal vagy tartályok segítségével juttatják ki a vadászterületekre.
A rendkívüli szárazság következményei a vadállomány állapotán is láthatók. A szakemberek olyan szarvasokkal is találkoztak, amelyeknél már komoly problémát okozott a vízhiány.
A vadak útvonalai is változtak a szárazság miatt
A víz hiánya az állatok viselkedését és mozgását is jelentősen megváltoztatja. A nagyvadak egyre inkább azokhoz a területekhez igazodnak, ahol még találnak vizet.
Ez azt jelenti, hogy a megszokott otthonterületeiket is elhagyhatják, és olyan helyeken bukkanhatnak fel, ahol korábban ritkábban lehetett találkozni velük. A megmaradt tavak, folyóvizek és egyéb vízlelőhelyek környékén ezért nagyobb számban koncentrálódhatnak.
Ennek a mezőgazdaságban is lehet következménye. A vízhez vonzódó vadak olyan területeken jelenhetnek meg, ahol korábban nem okoztak számottevő vadkárt, így a szárazság közvetve a gazdálkodók számára is új problémákat okozhat.
A vízhiány más állatfajokat is érint. A vaditatókhoz nem kizárólag a vadászható nagyvadak jutnak el, hanem védett emlősök, madarak, hüllők és kétéltűek is. Emiatt a mesterséges vízpótlásnak a teljes élővilág szempontjából jelentősége lehet.
A Somogy vármegyei Vadászkamara közben egy mobil, műanyag vaditató vályút is fejlesztett. A tervek szerint a szerkezet a következő évi vadgazdálkodási pályázatok keretében a vadásztársaságok számára is elérhetővé válhat, így egyszerűbbé teheti a víz biztosítását a száraz időszakokban.
A szarvasbőgésen és az agancsok fejlődésén is érződik a száraz nyár
A szeptember 1-jén kezdődött őszi vadászidény első időszakában a szarvasbőgés is mutatta, mennyire átalakította a körülményeket a vízhiány.
A gímszarvasok egy része a korábbi években megszokott bőgőhelyek helyett a megmaradt vizes élőhelyekhez, tavakhoz és folyóvizekhez húzódott.
A szakemberek úgy érzékelik, hogy a száraz nyár az agancsok fejlődésére is hatással lehetett. Egyes területekről a korábbi évekhez képest gyengébb agancsfelrakásról, illetve kisebb agancstömegről számoltak be.
Korábban beszámoltunk arról, hogy egy ritka, különleges genetikai mutációjú szarvast örökítettek meg a Bakonyban és megmutattuk, hogy néhány hónap alatt milyen óriási koronát növesztett a Körösvölgyi Állatpark szavasbikája.
