Ha a mai gyerekek mindennapi életét nézzük, általánosságban a következőket tapasztalhatjuk. A szülők többsége mindent megenged, és bár jót akar, de rosszul nevel, mert a gyerek futkározik, felmászik és megfogdos, összetör és a gyerek visszaél a szülő a türelmével, és abszurd előjogokat követel magának. Bár az elvárás az lenne, hogy a gyerek csendben üljön és olyan frusztrált zombivá váljon, mint a nevelői, kérdés, hogy ilyennek szeretnénk-e majd látni.
Egyet leszögezhetünk, miszerint a gyermek kezdetben rohangál, hangoskodik, kérdez:
De mi köze van mindennek a vidékhez? Csupán annyi, hogy ha lehetőséget adnánk, és kiszabadítanánk időnként gyermekinket a “falanszterből” és megmutatnánk a vidéki élet nagyszerűségeit, akkor talán rájöhetnénk, hogy mi csal igazi mosolyt az arcára, mitől lesz sugárzóan boldog és felszabadult. Ha a multimédiás szuperkütyükkel felszerelt, antiallergén csúcskozmetikumokkal ápolt, márkás cuccokban sétáltatott gyereket kiengednénk a természetbe, ha újra megérinthetné az ott lévő kincseket, növényeket és állatokat, akkor újra megláthatnánk szemében a rácsodálkozás örömét.
Ha tudtok a környezetetekben olyan farmot, tanyát, városi kertet, kezdeményezést, ahol lehetőség van arra, hogy a gyerekek részt vegyenek állatgondozásban, kertművelésben, akkor azt jelezzétek felénk!
Ezek a gyerekek nem a tankönyvekből tanulják meg, hogy milyen a zöldség
Az alábbi képek talán segítenek megértetni mindannyiunkkal, hogy mit jelent egy gyermeknek, ha kiszabadul az Életbe.
</a
</a
Fotók: bariatravel.com, doctorbulldog.blogspot.com, média commons
Tanítsuk meg gyermekeinknek meglátni és védeni a természet csodáit
