Körülnéztünk a nagyvilágban, és csodálatos, olykor mesebeli tájakra, településekre bukkantunk. Tegyünk egy képzeletbeli kirándulást ezeken a helyszíneken, melyekről részletesebben korábban írott cikkeinkben olvashatsz.
Van élet a föld alatt is
Coober Pedy városáról valószínűleg nagyon kevesen hallottak, pedig igazán különleges település abból a szempontból, hogy 1600 lakosa a föld alatt éli mindennapjait, mert a felszínen nyáron kibírhatatlan hőség uralkodik.
A város lakosságának a fele „dugouts” nevű föld alatti házakban él, melyeket főleg a kisebb dombocskák oldalába vájtak. Mindössze két, mesterségesen fenntartott zöldterület van: egy kis park a város közepén, valamint a sportpálya. Mindenütt máshol csak kő és homok található.
Túl szép városnak találták a bombázáshoz
A Franciaország észak-keleti részén található Colmart a IX. században alapította Notker Balbulus szerzetes. Ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt ősi európai város, ahol ma 67 ezren laknak. Colmart kettészeli a Launch folyó, környékén pedig romantikus hidak, csatornák és vízparti éttermek teszik még hangulatosabbá a nézelődést.
Legendák szerint a második világháborúban azért nem bombázták a települést, mert a katonák túl szépnek találták a pusztításhoz.
Itt a legbüszkébbek a szaxofonra
Égbenyúló mészkő sziklák és a Meuse folyó völgyében terül el Dinant, ez a tüneményes település. Belgium déli részén, Namur belga tartományban a többségében francia ajkúak lakta vallon városka méltán lett a turisták paradicsoma.
Jellegzetes mézeskalácsa, a couque kedvelt a turisták körében. Amire szintén büszkék a helyiek, és ezáltal nem csoda, hogy szeretik a hangszert: Dinant neves szülötte Adolphe Sax, a szaxofon feltalálója.
Szabályos kört formál Saroltavár
Saroltavár (Charlotenburg) az egyetlen szabályos kör alaprajzú település Erdélyben, a Temesi Bánságban. A belső, kör alakú tér külső peremén a látványt fokozva legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak.
A falu honlapja szerint a második világháborúban egy német pilóta csak azért szállt le mellette, mert a különleges formájú falu felkeltette az érdeklődését. A kör mellett a 20. század elején egy piciny „előváros” is kialakult. Ma 120-an élnek a faluban.
Szivárványszínek a boldogság szigetén
A Velencétől 45 percnyi hajóútra található szigeten mindössze háromezren élnek, de évente több ezren érkeznek ide a világ minden pontjáról, hogy élőben is láthassák a színpompás utcákat.
Legendák szerint egykoron a halászok festették szivárványszínűre Burano utcáit. Állítólag ez tette lehetővé számukra, hogy a tengerről is tisztán láthassák, melyik az ő otthonuk. Ma már szigorú szabályok uralkodnak Buranoban. Aki át szeretné festeni a lakását, írnia kell a kormánynak, akik listát küldenek a választható színekről.
Ahol minden lakos részvényes
Huaxi egy „szocialista falu”, melynek története 1961-ben kezdődött. A helyi kommunista párt titkára, Wu Xiéen és néhány tisztviselő érdeme, hogy az akkor még szegény gazdálkodó közösséget gazdaggá tették a modern agráripari módszerek adaptációjával, valamint az acélipari-, logisztikai –és textilipari cégek megalakításával és innovatív fejlesztésével. Az alapító családok a béreken, nyugdíjakon felül évente további nagy összegű bónuszjövedelmet kapnak.
Ma már a települést egy nagyvállalat révén jegyzik a tőzsdén, és a falu minden lakója részvényes. Minden lakosnak csodás háza, autója és igen jelentős, 250 ezer dollár szerepel a bankszámláján.
-50 °C fokban is van élet
A Földön eddig Ojmjakonban mérték a leghűvösebbet: 1933-ban -67.7 Celsius-fok volt a településen. A januári átlaghőmérséklet -50 Celsius-fok, ezért is laknak oly kevesen, mindössze 521-en a faluban. Decemberben a nappal hossza csak 3 óra. Ha a hőmérséklet -50 °C alá esik, akkor rövid időre bezárják az iskolát is. A hőingadozás óriási, akár a 100 fokot is elérheti: mértek már itt nyáron 30 °C-ot is.
1 bolt van, ez látja el a helyi rénszarvas tenyésztőket, lékhorgászokat és vadászokat a szükséges javakkal. Az orvosok szerint az itt élők csak azért nem szenvednek tápanyaghiányban, mert az állatok tejében rengeteg tápanyag található.
Bambuszból készült a zöld falu
Ötvözve a bambuszt, ezt a sokoldalú növényt az elemes építészettel – komoly lehetőséget jelenthet a zöld és fenntartható otthonok tekintetében. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy az esőerdők mindössze egyszer kivágható fáit kiszorítja a piacról, akkor elmondhatjuk, hogy ez egy igen előremutató, pozitív trend, ami kedvező irányba tereli a zöld jövőt is.
Balin az Ayung folyó melletti völgyben található “zöld faluban” (Green village) a bambuszból készült egyedi házak valódi példaértékkel bírnak. Mivel az építés során fontos szempont volt a tartósság, ezért a házakat szinte teljes egészében bambuszból készítették.
Völgy nemcsak uraknak
Špania Dolina (magyarul Úrvölgy) – melyet valamikor magyarok is laktak – az Alacsony-Tátra egyik ékszerdoboza. Két éve Szlovákia legszebb falvai közé választották a települést.
Úrvölgy mai érintetlenségét, egészséges klímáját, a természet által ajándékozott túraútvonalait, a hegyi emberek kedvességét és egyszerűségét a természetvédelmi területnek nyilvánított faluban az egész év során tapasztalhatják a turisták, akiknek száma évről-évre nő. Háborítatlan a csend, itt a szellem és a lélek is megnyugvást talál.
A vidék melegágya
Giethoorn első ránézésre úgy fest, mintha egy mesefilmből keltették volna életre.
A picinyke hollandiai települést még nem lepték el a turisták, de így is világhírre tett szert. Ahogy a 2600 fő lélekszámú falu lakói fogalmaznak: Giethoorn a vidéket szerető emberek melegágya.