Az elmúlt években egyre többször halljuk a passzívház kifejezést, ami a globális klímaváltozás hatásainak immár kézzelfogható hatásait látva egyre több embernek nyújt vonzó alternatívát, ha épp családi ház építésére adja a fejét.
Na de mi az a passzívház?
A száraz definíciókat messziről elkerülve egyetlen mondatban foglalhatjuk össze a lényeget: egy olyan épület, aminek nincs igazán szüksége aktív fűtésre, hiszen a falak és nyílászárók szigetelése nem engedi a külvilágba távozni a világítás és a különböző elektromos eszközök, valamint emberek által leadott hőt.
A légtömeg frissen tartásához a rendszernek persze levegőt kell megmozgatnia, fűtési energiaigény azonban csak ezek hőmérsékletének a belső körülményekhez való igazítása terén merül fel, így az éves fogyasztás 300-400 kWh/m²-ról a felső határként megszabott 15 kWh/m² alá csökken, jókora megtakarítást jelentve a havonta érkező rezsiszámlán.
A legtöbbször mészhomoktéglából vagy pórusbetonból, polisztirol, ásványgyapot, illetve újrahasznosított újságpapírból készült hőszigeteléssel születő épületek Magyarországon a kétezres években jelentek meg, az első, valóban minősített házra pedig 2009-ig kellett várni.
A passzívházak nem csak működésükben környezetbarátak, de a felhasznált alapanyagok terén is, így környezeti terhelése is jóval kisebb, mint átlagos társaié.
Megengedhetem magamnak?
Mindenkinek a fejében ott lappang persze a kérdés, hogy mindezek a lehetőségek a házépítések során megszokott költségek hányszorosát emésztik fel, pedig aggodalomra semmi ok:
passzívházakat akkor is építhetünk, ha nincs a kezünkben egy nyertes lottószelvény, sőt, az anyaghasználat, a műszaki berendezések, illetve a tervezési folyamat bonyolultsága ellenére az ára legtöbbször megegyezik, vagy csak néhány százalékkal haladja meg az átlagos otthonokét.
A könnyebb építést direkt erre a célra létrehozott építési technológiai rendszerek teszik lehetővé – ezek egyszerre kínálnak kitűnő hőszigetelő és páraszabályzó képességű falazatot, födémelemeket és minden szükséges elemet ahhoz, hogy nem csak korszerű, de a passzívházak kritériumait betartó otthonok szülessenek.
A megújuló energiaforrásokat napkollektorokkal és hőszivattyúval kihasználó otthonok tulajdonosai mindezért cserébe nem csak a fűtésköltség óriási csökkenésével, de a hálózatról elfogyasztott elektromos áram mennyiségének felére csökkenésével is számolhatnak, mindamellett, hogy nyugtatja őket a tudat:
óriási lépést tettek valamit a környezetük védelmének érdekében, ez pedig a családi kasszára is jótékony hatással volt.
