A Tapolcai-medence földrengés szempontjából az egyik legszeizmikusabb terület Magyarországon. Tapolcán a napokban is volt kisebb földrengés. Az, hogy itt egy 4-4,5-es földrengés nem robbant ki, annak igazán örülhetünk, mert benne van a pakliban
– erről beszélt Árvai Gábor geológus a LikeBalatonnak adott interjújában.
A szakember közölte, tudni kell, hogy maga a Balaton-felvidék is emelkedik, a Bakony pedig kicsivel még nagyobb ütemben. A somogyi oldal ugyanakkor süllyed. Hozzátette, ezt emberi érzékkel nem lehet nyomon követni, a Balaton-felvidék emelkedése évi átlag 0-0,4 mm/év. Tehát mérni alig lehet, de a folyamat zajlik.
Mint mondta, a Kárpát-medence mélytani szerkezete roppant bonyolult. Ha lenne egy olyan szerkezet, amivel a Tapolcai-medence területének az üledékeit, rétegeit, az aljzatig le tudnák szedni, porszívóval ki tudnák innen röpíteni a kőzeteket, illetve az üledéket, akkor azt látnák, hogy a Tapolcai-medencének a mélyszerkezete törésvonalakkal van tele.
Hangsúlyozta, a terület nem a vulkanizmusnak köszönheti kialakulását. A mélyszerkezete 18 millió évvel ezelőtt alakult ki (a Badacsony 3 millió 450 ezer év, Haláp 2,7 millió év) a miocén időszakban, amikor a Keszthelyi-hegységnek a tömbje a Bakony tömbjéhez képest az óramutató járásával ellentétesen elmozdult. Ennek következtében a kettő között hatalmas húzófeszültségek léptek fel melynek következtében 200 métert megsüllyedt a terület.
Ez az elrendeződés potenciálisan jelenthet földrengéseket! Ne 8-as földrengésekre gondoljunk, mert ez nem jöhet létre, de 4,5-5-ös földrengés bármikor elképzelhető a térségben. Ennél az erősségnél himbálódzik a csillár, a szekrény mozogni kezdhet. De nem tud akkora pusztítást végezni, hogy itt emberáldozat vagy nagyon súlyos anyagi károk keletkezzenek. Nem fog fölrepedni az aszfalt
— nyugtat meg mindenkit a szakember.
Magyarországon évente több száz földrengés van, amiket gyakorlatilag nem érzékelünk, de a műszerek igen, ezért tudjuk, hogy megtörténtek. Érezhető ezek közül a rengések közül nagyon kevés van. A legpotenciálisabb földrengéses terület Magyarországon a Móri-árok, a Vértes és a Bakony közötti terület. A Komárom-Székesfehérvár közötti vonal is egy borzasztóan szeizmikus terület. Ha meg kell neveznünk a kiemelten földrengéses területeket, akkor a Tapolcai-medencét mindenképp be kell tennünk ebbe a sorba hazánkban.
Egy törökországihoz hasonló erősségű rengés viszont nem lehet Magyarországon, állítja Árvai Gábor.
