Életmód

Ezer év egyházi építészetének csodái várják a Németországba utazókat

Német Turisztikai Hivatal / Kölner Dom©DZT_Francesco Carovillano
Német Turisztikai Hivatal / Kölner Dom©DZT_Francesco Carovillano
Az emberiség történetének legfontosabb, kézzelfogható mérföldköveit az épületek jelentik, épp ezért is fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a kiemelkedő értékekre – többek közt ezzel a céllal született meg 1972-ben a világörökségi cím, amivel évről évre egyre több helyszín büszkélkedhet.

A listán ma már ezernél is több kulturális, vagy épp természeti szempontból értékesnek tartott hely szerepel: közülük ötvenegyet pedig a Magyarországról néhány órás autózással, vagy egy rövid repüléssel is elérhető Németországban találunk – ezek közül gyűjtöttük most össze az elmúlt ezer év egyházi építészetének legszebb példáit, amit egyszer mindenkinek látnia kell.

Nagy Károly trónja

A listát nem is nyithatná más, mint az aacheni dóm, amit a Frank Birodalmat létrehozó Nagy Károly hívott életre: a 796-805 között emelt első falak mostanra jócskán megnőttek, így a bizánci hatásról árulkodó részeket előbb román kolostorépület, majd gótikus, barokk és neogótikus bővítések vették körbe.

Német Turisztikai Hivatal / Aachen_Dom Innenansicht©DZT_Francesco Carovillano

Az egykor az építtető sírjának is helyet adó, trónusát ma is őrző épületegyüttesben 936 és 1531 között harmincegy német császárt koronáztak meg, az uralkodók pedig sorra tették hozzá a saját részüket a dóm mostanra kialakult képéhez.

A román csodája

A világ legnagyobb és legépebb, ma is álló román kori épülete, a sokszor az európai építészet fordulópontjaként emlegetett speyeri dóm Németország délnyugati részének egyik legfontosabb műemléke: a II. Konrád császár az 1030-ban építeni kezdett óriást a nyugati világ legnagyobb templomának szánta, a munka eredményét azonban sosem láthatta, hiszen az csak unokája, IV. Henrik halálának évében, 1106-ban ért el a végsőnek szánt formáját.

Német Turisztikai Hivatal / Dom zu Speyer©DZT_Francesco Carovillano

A következő három évszázadban elhunyt tizenhat uralkodó sírjának is helyet adó kripták feletti tereket az egymást követő korstílusok persze tovább formálták, a legnagyobb változásokat azonban a háborúk és forradalmak hozták. 1689-ben, a pfalzi örökösödési háború idején francia katonák gyújtották fel a polgárok itt összegyűjtött bútorait, elpusztítva ezzel a templom egy részét, majd a császári sírokat is kirabolták.

Alig száz évvel később a francia forradalom adta hevületben összetörte az oltárokat, a XIX. század hajnalán pedig a teljes épület lebontása is szóba került. Ez szerencsére nem történt meg, sőt, az elmúlt ötven évben a kereszt alaprajzú templom visszakapta a román kori arca jó részét.

Város a városban

A Speyerből könnyen elérhető maulbronni kolostoregyüttes az Alpoktól északra fekvő középkori szerzetesi központok legépebben megmaradt példája. A ciszterci rend által a XII. század derekára életre hívott első épületek helyét a legenda szerint a szerzetesek úgy találták meg, hogy kincseikkel raktak meg egy öszvért (=Maultier), majd megvárták, hogy az hol fog megállni: az állat egy kútig (=Brunnen) futott, így a barátok döntöttek: megállnak, és letelepednek, a helynek pedig a Maulbronn nevet adták.

Német Turisztikai Hivatal / Maulbronn Klosteranlage©DZT_Florian Trykowski

A valóságban ez nem egészen így történhetett, a szerzetesek azonban hamarosan ráébredhettek, hogy kitűnő helyet találtak, így sorra nőttek ki a földből a különböző célú, előbb román, majd gótikus épületek, amik szinte kivétel nélkül változatlan formában élték túl az elmúlt évszázadokat.

Német Turisztikai Hivatal / Maulbronn Kapitelsaal im Kloster©DZT_Florian Trykowski

A reformáció persze Maulbronnt sem hagyta érintetlenül: 1556-ban evangélikus iskolát hoztak itt létre, ami egy rövid időszakot leszámítva (1630-1649) ma is működik – diákjai közt Johannes Kepler, és Hermann Hesse is feltűnt –, a többi épületben pedig többek közt a városházát, a rendőrséget, valamint vendéglátóhelyeket találunk. Ezekben akár a húsos derelyét is megkóstolhatjuk (Maultasche), amit a legenda szerint a korábban itt élt ciszterciek találtak fel.

A kölni dóm

A 157 méter magasra nyújtózó Szent Péter- és Szűz Mária-dóm négy éven át (1880-1884) a világ legmagasabb templomaként magasodott a Rajna-vidék fölé, de ma sincs oka a panaszra, hiszen a VI. század óta folyamatosan egyre nagyobbra nőtt épületnél kevés érdekesebbet találunk a nyugati világban: a közel hat és fél évszázadon át (1248-1880) épült óriásban ugyanis a napkeleti bölcsek ereklyéi mellett VI. századi szószéket találunk.

A második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett templom építése során pedig szinte végig középkori módszereket használtak, a mai állapot eléréséhez azonban már a modern technológiát is segítségül hívták – ennek köszönhető, hogy az ma is gyönyörködtethet minket.

A rokokó szellemében

Az aprócska bajor falu, Wies messze esik a főbb turistaútvonalaktól, a megkorbácsolt Megváltónak szentelt Wieskirchét azonban mégsem érdemes kihagyni, ha az ember túrázni, vagy épp síelni indul a hegyekbe: a zarándoktemplomként, 1745-1754 között született épület ugyanis a gazdag díszei miatt sokak által kedvelt rokokó egyik legszebb alkotása.

Német Turisztikai Hivatal / Wieskirche©Tourismus Oberbayern München eV

A Johann Baptist Zimmermann és testvére, Dominikus tervei nyomán épült kedves épület különlegességét gyönyörű belső tere adja, túlélése pedig csak kevésen múlt, hiszen a XIX. század elején elindult szekularizációs folyamat részeként egyre kevesebben látogatták a miséket, és szóba került az elárverezése, majd lebontása is. Végül a helyi parasztok mentették meg a végtől.

Német Turisztikai Hivatal / Steingaden_Wieskirche_c_DZT_Loic Lagarde

 

Szponzorált tartalom

A cikk a Német Turisztikai Hivatal támogatásával készült.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik