Ismét összefüggő hótakaró fedi Bükkszentkeresztet és környékét, melynek köszönhetően megnőhet a valószínűsége, hogy az utak közelében kóborló muflonokkal találkozunk, olvasható a Bükki Mesék közösségi oldalon.
A muflon olyan kecskére vagy juhra emlékeztető emlősállat – egyes feltételezések szerint a muflon volt a házi juh őse -, mely a párosujjú patások rendjébe, a tülkösszarvúak családjába tartozik.
Legelésző életmódot folytat, a sziklás hegyoldalak fűcsomóit fogyasztja, valamint a téli időszakban fásszárúak hajtásait. A hímek fején jellegzetes alakú szarv található, amely azonban nem csontból van, ahogyan a szarvasfélék agancsa, hanem szaruképződmény, mint például az emberi köröm vagy haj. Nem hullajtja le, hanem folyamatosan növeszti. Ahogy nő a tülök, csiga formában visszafordul; ezzel csapnak össze a kosok a párzási időszakban. A nőstényeknek, vagy jerkéknek csak kicsi, enyhén hátrahajló a szarvuk.
A muflon nem őshonos vadunk – őshazája Korzika és Szardínia szigete -, hanem elsősorban vadászati célból telepítették be Európa országaiba
– írták.
Magyarországra egyes források szerint 1901-ben Füzérradvány területére, más források szerint még korábban, az 1860-as évek végén a gimesi vár vadaskertjébe hozatták legelőször. Azóta viszont az ország hegyvidéki területeit meghódította, a Bükkben is található belőlük szép számmal.
Így, ha Bükkszentkereszt irányába halad a kiránduló a Miskolc felőli úton, figyelmesen közlekedjen, főleg az esti időszakban, mert ilyen havas időben ezek az állatok, bizony, lemerészkednek a völgyben haladó autóútra
– fogalmaznak a bejegyzésben.
Ennek oka maga a muflon heréje. A hófödte területekhez ugyanis a betelepítéstől számított idő alatt sem tudott annyira alkalmazkodni az állat, hogy ne fázzon fel az állat alsó fertálya. Viszonylag rövid lábaik miatt hasuk, heréjük a hóba ér, ezért olyan területre vándorolnak inkább, ahol számukra komfortosabb a közeg.
Így mindazok, akik mostanában Bükkszentkeresztet vennék célba, óvatosan vezessenek, kóbor mufloncsaládok feltűnése az úton lehetséges.