Eger tágabb környezetében, a Mátra és a Bükk alján több földrengés keletkezett az elmúlt évszázadokban. A legpusztítóbb rengés napra pontosan száz évvel ezelőtt, 1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor pattant ki, majd 8 perc múlva követte az első utórengés, írja honlapján a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda.
A beszámoló szerint az 1925-ös főrengést kisebb előrengések vezették be 1922. augusztus 12-én és 21-én, majd 1923. február 9-én. A főrengést megelőző este egy előrengés jegyeztek fel, amit éreztek Eger, Ostoros, Demjén térségében. Morajlás, ablaküvegek zörrenése, vízszintes irányú szitáló mozgás, zuhanásszerű hangok kísérték a természeti jelenséget.
A földrengés hatására Ostoroson az épületek és barlanglakások falai és a mennyezetek erősen megrepedeztek, tűzfalak, oromfalak, vagy azok felső részei és a kémények ledőltek, vagy súlyosan megsérültek. A templom északi oldalán levő mellékhajó mennyezete leszakadt.
Annak ellenére, hogy 200 ház veszedelmesen megsérült, nem történt haláleset, sőt még súlyos sérülés sem, pedig sok kémény leomlott. Ennek oka az lehet, hogy a rengés heves volt, de nem tartott sokáig, olvasható a visszaemlékezésben.
Az Egri Népújság akkor így számolt be a történtekről:

A rengés által okozott károkat 7 milliárd koronára becsülték Ostoroson, míg Egerben 16 milliárd koronás kár keletkezett.
Magyarországon egyébként 50-70 évente fordulhat elő jelentősebb földmozgás, de lehetetlen megbecsülni, hogy mikor lesz a következő. Egy geológus szerint viszont ez már küszöbön állhat.