Változó balatoni algahelyzetről írt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
A Balaton nyíltvizében a 1,5 Celsius fokos víz hőmérséklet február végén még a telet idézte, ahogyan az algaösszetétel is. Az algabiomassza értéke a Keszthelyi-medencében az előző évtizedek februári értékeihez hasonló volt. A kutatók a Siófoki-medencében ugyanakkor közel háromszoros biomassza növekedést tapasztaltak az ezredforduló óta mért februári eredményekhez képest.
Hasonló növekedést figyeltek meg tavaly augusztusban, amikor a fonalas cianobaktériumok több évtizedes kihagyás után újra nagy tömegben jelentek meg a Siófoki-medencében.
Mindkét tóterületen a 3 ezred milliméternél kisebb, pikoalgák domináltak. A kisméretű algák kimutatásához egy speciális technika, az epifluoreszcens mikroszkópia szükséges, ahol az 1-3 mikrométeres algasejtek autofluoreszcenciájuk alapján válnak láthatóvá. A Keszthelyi-medencében a pikoalgák részesedése 60% volt, ezzel szemben a Siófoki-medencében szokatlanul magas, 91%-os pikoalga részesedést tapasztaltak.
A kora tavaszi időszakra jellemző, nagyobb méretű algafajok (pl. Monoraphidium, Cyclotella) jelentős biomassza értékekkel még nem jelentek meg a tóban.
Algák a Balatonban
A Balatonon korábban többször beindult az algavirágzás, ami olykor nem kis riadalmat okozott a fürdőzők körében. 2023 nyarán arról írtunk, hogy jócskán megnőtt a fonalas kékalgák és a fecskemoszatok aránya a Balatonban. Egy évvel korábban viszont szinte teljesen eltűntek az algák a Balatonból.
