A ragadós száj- és körömfájás megjelenésével az Országos Magyar Vadászkamara felhívta a vadászok és vadgazdálkodók figyelmét a betegség vadaknál történő lehetőségére, a vírus ugyanis a vadon élő állatokat is megfertőzheti..
Amennyiben egy hasított körmű, vadon élő állatnál az orr-ajaki részt, a szájnyálkahártyát, a nyelvet, illetve a pártaszélt, a körömközt érintő, hólyagképződéssel, kimaródásokkal járó tüneteket figyel meg, illetve ilyen állatoknál élő állapotban fokozott nyálzást, orrfolyást tapasztal, az állatot RSzKF-gyanúsként kell kezelni, és azonnal értesíteni kell a hatóságot
– közölték.
Fogékonyak lehetnek a betegségre a szarvasfélék, a muflonok és a vaddisznók is.
Ilyenkor mintákat vesznek a környékbeli vadállományból, mert anélkül, hogy vizsgálnák a környezet vadállományát, nem lehet kijelenteni, hogy nincs jelen a fertőzés körükben is
– nyilatkozta az Infostart megkeresésére Csivincsik Ágnes kutató állatorvos.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa emlékeztetett: januárban Berlin közelében 150 vadból vettek mintát, mielőtt azt mondták, hogy nem terjedt el a vírus környéken.
Hasonló a helyzet, mint az afrikai sertéspestis megjelenésénél 2018-ban, azzal a különbséggel, hogy akkor az volt a cél, hogy a háziállat-állományba ne jusson be az a betegség, most pedig az a cél, hogy a vadállományra ne terjedjen át, vagy ha át is terjed, azonnal lokalizálni lehessen a fertőzést
– mondta az Inforádiónak Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
Utoljára 52 évvel ezelőtt regisztrálták ezt a veszélyes vírust Magyarországon, akkor még a verebeket is kilőtték. Jelenleg nagyon szigorú szabályokat léptettek életbe a járvány további terjedésének megakadályozásáért az illetékes hatóságok.
