Tatát sokan a vizek városaként ismerik. A beszédes elnevezés a település különleges természeti adottságaira utal: területén több kisebb-nagyobb tó, patak, forrás és vízfolyás is található, amelyek szervesen hozzátartoznak a település történetéhez és életéhez.
Közülük többről is írtunk már korábban. A leghíresebb Magyarország egyik legrégebbi mesterséges tava, az Öreg-tó, mely már a középkorban is létezett. Az Öreg-tó, mely a város jelképe, elsősorban a vadludak itteni őszi gyülekezéséről ismert. A festői környezetben fekvő Cseke-tó ugyancsak kedvelt kirándulóhely, ahogyan a Fényes-források és Fényes tanösvény is.
Ember formálta táj
Tata környezetében valóságos vízi paradicsomot alakítottak ki hosszú évek alatt. A tatai Réti-halastavakat 1896-ban létesítették az Esterházy család birtokán, ahol korábban hatalmas láp és nádas húzódott. A vidéket az Által-ér és bővizű források táplálták. A lápot 1747-ben Mikoviny Sámuel tervei alapján csapolták le gazdasági hasznosítás céljából.
A tórendszer 9 halastóból áll, összesen 65 hektáron. Legnagyobb tavát az önkormányzat felújította, így létrejött egy 15 hektáros vízfelület, amely sok vízimadárnak nyújt otthont. A terület védett, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik.
A Derítő-tó szintén mesterséges állóvíz, körülbelül 50 éve hozták létre a tatabányai szénbányák az Öreg-tó védelme érdekében. Feladata az Által-ér hordalékának megkötése volt. A terület elárasztása során meghagyták a fákat, így természetes búvóhelyek maradtak a halaknak. A fák fokozatos elkorhadása és a tó szabályozatlan jellege kiváló környezetet biztosított a nagy testű halak fejlődéséhez.
A vadregényes Cseke-tó
A tatai Cseke-tó egy 25 hektáros mesterséges vízfelület, amely az 1700-as évek második felében épült, és ma is kedvelt kiránduló- és horgászhely, a romantikus Angolkert részeként.
A Tóvárosrészében fekvő Cseke-tó egy közel 250 éves mesterséges tó, amelyet 1761 és 1765 között alakítottak ki a környék bővizű forrásainak összegyűjtésével, egy mesterséges gát segítségével. A tó nevét egykori birtokosáról kapta. Akkoriban még nagy vízhozamú források fakadtak, különleges klímát, állandóan nedves, szinte mocsaras talajt biztosítottak.
A tavat széles, jól karbantartott sétány öleli körül, amely részben murvával borított, részben pedig betonozott, így mindennapos sétákra, kocogásra vagy biciklizésre egyaránt ideális. A tó körül sétálva számos természeti kincs tárul a szemünk elé, miközben hangulatos kis hidakon át juthatunk el a tóban lévő apró szigetekhez. Az út mentén elhelyezett információs táblák segítségével bepillantást nyerhetünk a kert és a tó múltjába, fejlődésébe és jelentőségébe.
A tó partját árnyas park övezi, ahol tekintélyes platánok és lehajló ágú szomorúfüzek nyújtanak menedéket a nyári melegben. A természetközeli hangulatot fokozza a körülötte elterülő angolkert, amely az ország első angol stílusú tájképi kertje.
Romantikus romok és mulatókastély
A Cseke-tó melletti angolkert elkülönül a várostól, kőkerítés veszi körül, így önálló egységet alkot. Magyarország első tájképi kertjeként kialakítása 1783-ban kezdődött Böhm Ferenc mérnök irányításával. A kertet romantikus elemek gazdagítják, amelyek a múlt századok tájépítészeti divatját idézik. Az itt található hangulatos épületek a valóságból való kiszakadást és a képzelet kibontakozását szolgálták. A gyakorlati célú létesítmények, hangulati elemek, szobrok, természeti értékek és betelepített növények harmonikusan illeszkednek egymáshoz.
Az angolkert közepén álló elegáns nyári lak alapkövét 1783-ban helyezték el Esterházy Ferenc gróf és a tervező, Grossmann József jelenlétében. A „mulatókastélyként” (Lusthaus) ismert épület fő részei 1785-re elkészültek, de Grossmann a befejezést már nem érhette meg – a munkát utóda, Gött Antal fejezte be 1786-ban.
A kis kastély mindössze néhány helyiségből áll, középpontjában egy kétszintes teremmel, amelyet egykor Joseph Jankovszky falfestményei díszítettek. Ezek illúziót keltettek: aki belépett, úgy érezhette, mintha egy lugasban vagy kertpavilonban állna. A kastély valószínűleg egykor egy csillagsétány középpontjában állt, amely az idők során kanyargós, romantikus ösvénnyé alakult.
Féltve őrzött műemlékek
Hazánk szép tájain barangolva számos helyen találunk csodálatos kastélyokat. Az alföldi kastélyok talán legszebbikéhez 1930-ban egy magánrepülőgép járt. A klasszicista stílusú dégi kastély impozáns dísztermében egykor szabadkőműves szeánszokat is tartottak. Fejér vármegyében 3 pompás kastély is kirándulásra csábít. Sajnálatos tény, hogy számtalan kastélyunk lassan végérvényesen eltűnhet a térképről.
Köszönjük szépen a cikkben szereplő gyönyörű felvételeket Jakabházy Miklósnak.
