Gyuricskáné Balogh Ágnes fényképezőgépe nélkül nem szívesen megy el otthonról, és bármerre is járja az országot, az ott található élővilágról egészen biztos örök emléket őrző fotókkal tér haza.
Ágnes idestova húsz éve fotózik, a legkedvesebb helyei többek között a Hortobágy, a Tisza tó, Gemenc, Kiskunság, Erdély, Tátra és Szlovákia. Lakóhelyétől, Nyírbogáttól 6-8 km távolságban bárhol szívesen túrázik és örökíti meg a pillanatokat. Gyönyörű fotókat készít épített lesében is az éjszakai életet élő állatokról, amiket már portálunkon is bemutattunk. De a nappal aktív állatok is a szívéhez nőttek, mit például az ürgék, akiket gyakran meglátogat az élőhelyükön és nem mindennapi felvételeken meg is örökíti őket.
Szabolcsban élek, a mi gyerekkorunkban még mindennapos látvány volt az ürge. Az elmúlt évtizedekben a nagyüzemi mezőgazdaság igényei, a sokszor átgondolatlan melioráció miatt nagyon sok helyen felszámolták az élőhelyüket. Az elmúlt időszakban ez a tendencia csak folytatódott. A rendszerváltás után kiosztott földterületeken a gazdák sok esetben felszántották a kisebb réteket, tovább csökkentve amíg megmaradt élőhelyeket. Néhány sajnos a szemünk láttára tűnt el
– mutatta be Ágnes az ürgéket veszélyeztető tényezőket.
A közönséges ürge hazánk öt legveszélyeztetettebb rágcsálója között szerepel, így fokozott védettséget élvez. Az 50-60 évvel ezelőtt még kártevőnek számító rágcsáló hazai állománya igencsak megritkult. Ennek oka, hogy az ürgék makacsul ragaszkodnak a rövid füvű pusztákhoz és ezt az 5-6 cm-es fűméretet jobbára csak legelő állatokkal lehet fenntartani. A legeltetés azonban számottevően lecsökkent Magyarországon, és ezzel az ürgék sorsa is megpecsételődött.
Ezek a fotók Nagykálló harangodon készültek, ami nem ideális élőhely az ürgék számára. Ez a terület ugyanis egy szabadidőpark, ahol gyakran vannak különféle rendezvények. Talán ez a szerencséjük az ürgéknek, hogy megmaradt az élőhelyük, viszont meg kellett, hogy szokják az ember közelségét olyannyira, hogy a rendezvények alkalmával is az emberek között futkároznak, és elfogadják az emberek által hozott élelmet
– vázolta be a természetfotós az ürgék élőhelyét, ahol ezek a rágcsálók barátságban tudnak élni az emberekkel.
Ez a fokozottan védett állat folyamatosan rágcsál, majszol valamit. Legyen az ropogós mag, édeskés virág vagy zamatos, friss hajtás, de nagy ritkán ráfanyalodik a rovarokra is. A nap nagy részét táplálkozással tölti, és közben buzgón figyeli környezetét. Hiszen a táplálékláncnak ő is fontos része, így egyes ragadozók előszeretettel fogyasztják. Különösen a parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak a kedvenc eledele.
Fantasztikus élmény közöttük járkálni főleg ilyenkor nyár közepén, amikor már a kicsik is a lyukak környékén szaladgálnak és erőszakkal követelik a elemózsiát. Ez az egyik legfőbb veszély rájuk nézve, ugyanis sokan nem tudják, hogy mivel szabad etetni őket burgonya szirmot, kukit és egyéb sós dolgokat is hoznak, ami veszélyes lehet rájuk. Én répát, magvakat, ehető virágokat, gyümölcsöt viszek nekik. Leginkább azokat a vicces pillanatokat szeretem fotózni ahogy igyekeznek megkaparintani egy-egy finom falatot
– részletezte.
A közönséges ürge pufók arcával, apró füleivel és hatalmas, fekete szemeivel rögtön belopja magát az ember szívébe. Ha pedig megadatik a közelükbe férkőzni, akkor rengeteg mosolyra fakasztó élményt adnak. Fürge mozgásuk, felettébb kíváncsi és izgága viselkedésük teljesen magával ragadó, ha pedig megszokják az ember közelségét akkor bizalmassá válnak.
Soha nem lankadó éberség
A közönséges ürge nappal aktív, ilyenkor gyakran látni járatai mellett, ahogy a két hátsó lábára támaszkodva kémleli az eget az esetleg arra repülő ragadozómadarat keresve. E szokásából következően nagyon fontos, hogy az élőhelyén a fű magassága ne haladja meg a 10-15 cm-t, mivel csak ez esetben tudja időben észlelni a rá leselkedő veszélyt. Speciális élőhelyei a repülőterek füves kifutópályái, ahol rendszeresen rövidre vágják a füvet.
Táplálékai fűfélék, magok és rovarok, néha a terményekre is rájár. A táplálékot ügyesen, a kezével ragadja meg, és gyors rágó mozdulatokkal fogyasztja el.
Virgonc és kíváncsi kölyökkor
A nyár első hónapjában az ürge kölyköket anyjuk előcsalja a védett vackukból, akik kíváncsian indulnak felfedezőutakra a kotorékok bejáratának néhány méteres körzetében. Ebben az időszakban nagy élvezettel ismerkednek a különböző táplálékforrásokkal. Mozdulataik még esetlenebbek, mint szüleiké, de már többnyire ugyanazokat a reakciókat, viselkedési formákat mutatják. Veszély esetén hirtelen két hátsó lábukra állnak, mozdulatlanul figyelnek, csak éppen fele olyan magasak, mint szüleik.
A kölykök anyjuk közelében maradnak, aki rendíthetetlen figyelemmel követi minden mozdulatukat. Éles füttyjellel riadót fúj, ha menekülni kell, vagy csak figyelni, hogy mi is fog történni a következő pillanatokban. Veszély esetén éles füttyszó kíséretében az egész család néhány szempillantás alatt a kotorékokban keres oltalmat. Ha megszűnik a zavaró tényező, a kölykök és anyjuk rövid időn belül ismét megjelennek az üreg szájánál. Előbb csak szemüket és orrukat dugják ki, majd a testvérek egymás után kiülnek a kotorék bejáratába. Néhány percnyi időt hagynak maguknak, és szinte mozdulatlanul figyelik a környezetüket. Majd kisvártatva újra belevetik magukat a felfedezés örömébe és a játékba.
Hosszúra nyúló téli álom
Ezek a rágcsálók az aktív hónapokban folyamatosan esznek, majszolnak és dézsmálnak valamit, előre gondolva a hideg évszak hosszú hónapjaira, amit téli álomba szenderedve töltenek. Az ürgék az időjárástól függően szeptemberben – októberben vonulnak vissza téli vackaikba és onnan nemigen jönnek elő márciusig. Ez, ha kiszámoljuk közel fél év, ami nem kis idő egy nagyjából 200-300 grammos állatnak. Ezért aztán a nyári és őszi táplálkozási időszak a téli álomra való felkészülésről szól. Ilyenkor közel másfélszeresére híznak eredeti testtömegükhöz képest, mellyel nagyobb esélyük van átvészelni az ínséges hónapokat.
Az életműködéseik ilyenkor oly mértékben lelassulnak, hogy gyakorlatilag egyfajta tetszhalott állapotba kerülve szívük percenként egyet-kettőt ver, testhőmérsékletük 2-3 °C -ra süllyed. Ezeknek köszönhetően életműködéseik és ezáltal energiafelhasználásuk a minimumra csökken, bízva abban, hogy ezáltal sikerül túlélni az ínséges hónapokat.
Természetvédelmi helyzete
Az ürge a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel ez az Európa-szerte ritkuló kisemlős – besorolása VU (Vulnerable), azaz „sebezhető”.
Mint azt bemutattuk titokzatos éjszakai állatok nyomában jár a természetfotós. Valamint megosztottuk az év legviccesebb természetfotóit, amikben olyan fotókat lehet megtekinteni, amiket még soha nem tettek közzé.
