A sivatag perzselő hőségében, ahol a nappali hőmérséklet gyakran meghaladja a 40 °C-ot, különösen nagy kihívás volt az épületek hűtése – főként évezredekkel ezelőtt, amikor még híre-hamva sem volt a modern légkondicionálóknak. De már az ókorban is mesterien alkalmazták a természet erejét a hűtésre. A széltorony – eredeti nevén badgir – a világ egyik legősibb passzív hűtési technológiája, amelyet ma is láthatunk Iránban, Egyiptomban, Marokkóban. sőt, újabban újra felfedeznek a fenntartható építészet hívei szerte a világon.
Így működik a hűtés a természet erejével
A széltorony nem más, mint egy magas, gyakran négyzetes keresztmetszetű torony, amely az épületek tetejéből emelkedik ki. Oldalain nyílások találhatók, amelyek az uralkodó szélirány felé néznek. Amint a szél bejut ezekbe a nyílásokba, lefelé terelődik a torony belsejében, és hűvös levegőt juttat a lakótérbe, miközben kiszorítja a felforrósodott, állott levegőt.
A tornyok hatékonyságát tovább növelte, ha vízzel kombinálták őket. A torony aljába elhelyezett víztartályból a légáramlat elpárologtatással vonta el a hőt, így még hűvösebb levegőt tudott továbbítani a helyiségekbe. Ezt a technológiát „passzív párologtatásos hűtésnek” nevezzük, és rendkívül hatékonynak bizonyult a száraz, meleg éghajlaton.
Több ezer éves tudás
A legkorábbi széltornyok nyomait már ie. 3000 körül is feltételezik, de írásos bizonyítékok ie. 500 körül jelennek meg róluk. Irán déli és középső részein – például Yazd városában – máig fennmaradtak ezek az építészeti remekek. Yazd neve egyébként szerepel az UNESCO világörökségi listáján is, épp az ott található egyedülálló, éghajlathoz alkalmazkodó várostervezés és építészet miatt.
A tornyok nemcsak a levegőt hűtötték, hanem a páratartalmat is szabályozták, és segítettek a szellőzés fenntartásában. Egyes változataik úgy működtek, hogy a belső térből vezették ki a meleg levegőt, míg mások a tetőn keresztül engedték ki az emelkedő hőt – attól függően, milyen volt az aktuális széljárás vagy napszak.
A klímaválság, az energiaárak emelkedése és az egyre gyakoribb nyári hőhullámok egyre sürgetőbbé teszik, hogy újragondoljuk, hogyan hűtjük épületeinket. A modern klímaberendezések remgeteg energiát fogyasztanak, miközben hőszigeteket hoznak létre és növelik a károsanyag-kibocsátást. Nem véletlen tehát, hogy a passzív hűtési megoldások – köztük a perzsa széltornyok elve – újra előtérbe kerülnek.
Korábban megírtunk, hogy milyen szabályoknak érdemes utánanézni, mielőtt klímát telepítenénk, milyen hőfoknál fogyaszt többet, illetve hogy mit ajánlanak a szakértők légkondi helyett.
