Kelet-Szibéria eldugott vidékén, Irkutszk megye nyugati szélén, a Tumanset folyó közelében található egy apró település, amely a sok magyar figyelmét felkelti. Orosz neve – Vengerka – szó szerint azt jelenti: „magyar nő” vagy „magyar lány”. A Magyarországtól hétezer kilométerre fekvő faluról már a 19. századból is találni említéseket, ám az eredete máig rejtély – írja a Ma7.
A korabeli beszámolók szerint a település lakói elsősorban az erdőn éltek és favágással, vadászattal, halászattal foglalkoztak. Bár a név alapján sokan feltételeznék, hogy valaha magyar közösség élhetett itt, erre ma semmilyen bizonyítható nyom nem utal. Nincs kapcsolat Vengerka és azok között a kelet-szibériai falvak között, amelyekben történelmileg valóban éltek magyarok.
A 20. század elejéről mégis fennmaradt néhány elbeszélés, amelyek másként mesélik a kezdeteket. Tarczali dell’Adami Géza 1925-ben például azt írta:
A Bajkál vidékén van egy orosz falu, Vengerka a neve… Egyik-másik utcájának az elnevezésén csodálkozva akad meg a szem: Kossuth ulica, Petőfi ulica… A vengerkai öregek egyike-másika pedig, ha kiveri pipájából este a mahorka hamvát, jóízű tanyai magyarsággal köszön el szomszédjától: jóccakát koma. – 1849-ben szakadt oda egy maroknyi magyar honvéd. Ott is ragadt.
A helyiek azonban ma is értetlenül állnak a név előtt: saját elmondásuk szerint ők sem tudják, honnan származik településük különös elnevezése.
További érdekesség, hogy a közeli öt faluban többféle nemzetiség él – ám magyarok egyáltalán nem. Az oroszt jól beszélők számára az is különös lehet, hogy a lakók néha a „vengerszkij” jelzővel írják le magukat, ami szintén „magyart” jelent.
A „vengerka” szó korábban egészen mást jelentett az orosz nyelvben. A kifejezést az első világháború előtti Oroszországban azokra az osztrák-magyar birodalomból érkező énekesnőkre, táncosnőkre használták, akik szórakozóhelyeken vállaltak munkát, a név idővel némi pikáns árnyalatot is kapott. Később más jelentése is kialakult: manapság inkább egy magyaros, cigányos elemeket tartalmazó párostáncot jelölnek így.
A ma ismert adatok alapján tehát nem valószínű, hogy Szibéria mélyén egykor magyar közösség élt volna. A település neve nagyobb valószínűséggel a korabeli orosz nyelvhasználatból ered, semmint valódi magyar jelenlétből – ám hogy pontosan miért éppen ezt a nevet kapta a falu, az továbbra is megfejtésre vár.
Korábban írtunk már az ország legkisebb falujáról és az ország leggazdagabb településeiről is.
