Kertünk-Portánk

Nem tesz jót, ha összeérnek a szobanövények levelei

pixabay
pixabay
Érdemes tudatosan átgondolni a növények elhelyezését, mert a túlzsúfoltság hosszú távon gyengítheti őket, és akadályozhatja az egészséges fejlődésüket.

A magazinok enteriőrfotóin gyakran látni olyan helyiségeket, ahol buja szobanövények töltik meg a teret, ez a látványos megoldás azonban csak a fotókon mutat jól, a valóságban nem minden esetben kedvez a növényeknek. A kertészeti szakértők szerint a szorosan egymás mellé helyezett cserepek ugyanis komoly problémákat is okozhatnak.

Persze a gyakorlatban legtöbbször nem is esztétikai okokból zsúfoljuk össze a növényeket, hanem kényszerből: sok otthonban kevés az igazán világos, a növények számára ideális hely, így a virágok gyakran ugyanarra az ablakpárkányra vagy sarokra kerülnek. A The Spruce szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes tudatosan átgondolni a növények elhelyezését, mert a túlzsúfoltság hosszú távon gyengítheti őket, és akadályozhatja az egészséges fejlődésüket.

Miért probléma, ha összeérnek a szobanövények levelei?

Amikor a cserepek túl szorosan kerülnek egymás mellé, az nem a legmegfelelőbb. A zsúfoltság kedvez a gombás betegségek – például a lisztharmat vagy a levélfoltosság – megjelenésének, és a kártevők terjedését is felgyorsíthatja. Az árnyékba szorult, legyengült növények sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre, amelyek könnyen átterjedhetnek a közvetlen közelükben álló példányokra.

A túl sűrű elrendezés ráadásul a levegő megfelelő áramlását is gátolja. A pangó levegő és a tartósan nedves környezet ideális feltételeket teremt a gombák számára, miközben a talaj lassabban szárad ki, így a gyökérrothadás kockázata is megnő.

A szakértők azt javasolják, hogy a kisebb és közepes méretű szobanövények között legalább 5–15 centiméter távolságot hagyjunk, a nagyobb példányokat pedig ennél is messzebb helyezzük egymástól. Így a levelek szabadon fejlődhetnek, és a gondozás jóval egyszerűbbé válik.

Sokat segíthet a gondozásban, ha azonos igényű növényeket egymás közelébe helyezzük. A pozsgásokat és más szárazságtűrő növényeket például érdemes a lakás naposabb, melegebb részein tartani, míg a magasabb páratartalmat kedvelő trópusi fajok, mint a páfrányok, inkább a szórt fényű helyiségekben érzik jól magukat. A csoportosítás azonban csak akkor működik jól, ha a növények között továbbra is megmarad a megfelelő távolság.

Ha kevés a hely, érdemes növényállványokat vagy függő kaspókat használni, így a függőleges teret is kihasználhatjuk, miközben a növények továbbra is elegendő fényhez jutnak

– hangsúlyozzák a szakértők.

Figyeljünk a környezetre is

Nemcsak a szobanövények egymáshoz viszonyított távolságára érdemes figyelni. Legalább ilyen fontos, hogy a levelek ne érjenek falhoz, bútorhoz vagy más tárgyakhoz, mert az állandó súrlódás sérüléseket okozhat, és növeli a betegségek kialakulásának kockázatát.

A megfelelő térközök mellett a jó légáramlás is kulcsfontosságú. Egy kisebb ventilátor segíthet csökkenteni a betegségek kockázatát, különösen télen, amikor a fűtés miatt a levegő szárazabbá és állottabbá válik.

Érdemes rendszeresen forgatni is a cserepeket: néhány hetente egy negyed fordulat segít abban, hogy a növények egyenletesen fejlődjenek, és ne dőljenek el a fény irányába.

Korábban írtunk róla, nem tesz jót a szobanövényeknek az sem, ha alátét van a cserép alatt, és arról is, hogy természetes módszerekkel elkerülhetjük a levéltetveket.

Kapcsolódó
Sárguló anyósnyelv: a leggyakoribb téli hiba, amit sokan elkövetnek
A növény, amely mindent kibír, kivéve ezt: ezért pusztulhat az anyósnyelv télen.
Olvasói sztorik