Virágzó vidékünk

Héjacsere a Dél-Alföldön: a barnák mentek, a kékek jöttek

KMNP/Marik Pál
KMNP/Marik Pál
Ősszel a nálunk költő barna és hamvas rétihéják búcsút intettek a Körös-Maros Nemzeti Park tájainak, elindultak a melegebb vidékek felé, helyükre északról kisvártatva megérkeztek a kékes rétihéják, amelyek itt töltik a hideg évszakot.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon idén is kedvezőek a viszonyok a kékes rétihéják teleléséhez, mert erős a táplálékul szolgáló pocokállomány.

A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint eddig 41 példány volt a legtöbb, amit sikerült megfigyelni, ebből 12 volt öreg hím, a többi pedig tojó illetve fiatal hím és fiatal tojó.

A Kígyósi-pusztán ősztől tavaszig szintén rendszeres vendégek a kékes rétihéják. Minden évben előfordulnak, de a számuk változó, általában több tucatnyi telel itt. Idén az első példány szeptember 4-én jelent meg. A hónap végére megszaporodtak, azóta napi rendszerességgel látjuk őket. November közepén, az országos szinkronszámlálás alkalmával 25 kékes rétihéja éjszakázott a területen. Számuk azóta valószínűleg  növekedett. Mivel bőven van pocok, így táplálékban nincs hiányuk. Az éjszakákat a fokozottan védett területen, az egykori ősmocsárban töltik.

November végén az egyik geszti éjszakázóhelyen tíz példányt, míg egy mezőgyáni éjszakázóhelyen 11-et számoltunk. Az összes itt tartózkodó példányok száma december elején 50-60 körül alakult.

Ez a jelenlegi táplálékkínálathoz képest kevesebb a megszokottnál. Az elmúlt évek egyre enyhébb telei miatt áttelelő barna rétihéják is vannak a Kis-Sárréten. Egy télen átlagosan 10-15 példány tartózkodik itt. Télen kizárólag a halastavak és a mocsarak környékén lehet megfigyelni őket, és a halastavak avas nádasaiban éjszakáznak. Szinte kizárólag tojó barna rétihéják telelnek itt.

A Csanádi pusztákon októberben, a Maros-ártéren viszont csak november közepén tűntek fel az első kékes rétihéják. Míg más években egy-egy zsombékos éjszakázóhelyen akár 15-20 példány is összegyűlt, addig ebben a szezonban a legnépesebb gyülekezőhelyen mindössze 6-ot észleltek. Ha az idő hidegebbre fordul, akkor várhatóan növekszik még a számuk.

Kardoskúti részterületünkre meglepően későn, csak október első harmadában érkeztek meg az első kékes rétihéják. Ebben a térségben, az átlagos években maximum 7-10 példány figyelhető meg a novemberi csúcsidőszakban.

Cserebökény védett területén szeptember 6-án látták az első kékes rétihéját. November 16-án, a szinkronszámlálás alkalmával a cserebökényi éjszakázóhelyre 7 kékes rétihéja (4 fiatal tojó és 3 hím) érkezett a zsombékos, nádas területre. A tavalyi esztendőben a novemberi szinkronszámlálás alkalmával ugyanezen az éjszakázóhelyen 14 példány volt. A legtöbb éjszakázót 2025. február 15-én mérték fel, ekkor 78 kékes rétihéját figyeltek meg.

A nálunk telelő kékes rétihéják számát a táplálékukat jelentő rágcsálók jelenléte határozza meg.

Megírtuk azt is, hogy héjával regulázzák a varjakat Pécsen, Ajkán pedig sólymokkal riasztják a varjakat. És igazi kuriózumnak számító madarat figyeltek meg a puszta felett.

Kapcsolódó
Kiképzett sólymok védik a tehenek egészségét Szlovákiában
A takarmányt megfertőző galambok ellen vetik be a ragadozókat.
Olvasói sztorik