Kilenc év után idén januárban ismét összefüggőbb jégtakaró alakult ki a Balatonon. A bizonytalan állapotú jég miatt január 21-én egy igazán különleges eszközzel történt meg a felmérés: a VMSZ – Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és ÖTE mocsárjárója – airboat – tette lehetővé a méréseket a tó jegén és nyílt vízen egyaránt.
A jég felmérése nem egyszerű feladat, főleg olyan esetben, amikor szeles időben áll be a jég és helyről-helyre jelentősen különbözik annak állaga és a vastagsága. A balatoni jégről akkor kaphatunk egységes képet, ha több helyen, optimális esetben az egész tavon keresztül végzünk méréseket, egy teljes szélességében történő felmérés azonban olyan állagú jeget kíván, ami többé-kevésbé az egész tavon biztonságosnak mondható
– írta összefoglalójában a VMSZ.
Először vetették be a mocsárjáró csónakot a Balatonnál
Az idei part közeli mérések és megfigyelések arra utaltak, hogy nem biztonságos átgyalogolni az egyik partról a másikra, főleg a táblák közötti repedések és nyírások miatt. A mérések megvalósítására ezúttal egy különleges berendezés segítségével nyílt lehetőség, amit a Vizimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) biztosított. A főként Florida mocsaras területein használt légcsavarral meghajtott airboat, vagy mocsárjáró csónak most került először téli bevetésre a Balatonnál. Jelenleg ez az egyetlen olyan típusú eszköz, amely alkalmas a bizonytalan állapotú jégen való mozgásra, mivel, ha a vékony jég be is szakad alatta, csónakként tovább tud haladni, illetve a vízről fel tud csúszni a jégfelszínre.
A beszakadt, vékony jég nem okozott gondot a járműnek
A VMSZ elnökének, Bagyó Sándornak a kormányzásával jelent indult el a kétéltű jármű a HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumától, ahol zúzmarás ködben és -7 fokos léghőmérsékleten vette kezdetét a mérési sorozat. Az Obszervatóium előtt mért 15 cm vastagságú, ráfagyott hóval borított jeget negyed vízen mért 12 cm vastagságú jóval simább jég követte. Körülbelül félvízen feltűnt egy nagyon hosszan elhúzódó északkelet-délnyugat irányba futó közel 10-15 méter széles sáv, amely nem is bírta el a mocsárjárót, recsegve szakadt be alatta. Miután a jármű a vékonyjeges sávból kitolta magát, újabb mérés következett. Az jégtábla vastagsága ezúttal 14 cm volt, ez a viszonylag vastag tábla nyíródott el és az újrafagyott törésvonalban volt mindössze néhány centi vastag a jég.
Ha valaki a déli partról indult volna a túlsó oldal felé, akkor ezen a vékonyan újrafagyott nyiladékon már nem tudott volna átkelni
Tovább haladva északi irányba nagyon sima, de a jármű alatt többször megrepedő, 11 cm vastag jégmező következett. A párás, ködös horizontból kibontakozó alsóörsi dombokhoz közeledve egy hosszan elhúzódó, megközelítőleg 150-200 méter széles nyílt vízi hasadékvonal jelent meg, amelyet két oldalról 11 cm vastag jégréteg határolt. Ez a – mint később kiderült – Alsóörs-Káptalanfüred-Balatonkenese vonalig húzódó törésvonal végleg elvágta az északi part menti jeget a nyíltvízi jégtől.
A kétéltű jármű így ismét hajóként üzemelt, majd az északi part közeli jégre felküzdve magát érte el az alsóörsi kikötőt.
Esélytelen átgyalogolni a magyar tengeren
Összességében elmondható, hogy bár a Balatont meghatározóan összefüggő jégtakaró borította, a jégen való gyalogos átkelésre a keleti medence alapvetően alkalmatlan volt. Az összefüggő jégtáblák több helyen elnyíródtak, és a köztes vízterületek vagy nem fagytak be, vagy csak vékonyabb jég jelent meg rajtuk. A jégvastagság a déli part irányából az északi part felé csökkent, de az összefüggő jégtáblák 11 cm-nél nem voltak vékonyabbak. Jobb minőségű de vékonyabb jég az északi part közelében volt. Összevetve a 2017-es januári helyzettel – amikor meghatározóan 20 cm volt a jégvastagság -, az akkori biztonságos állapothoz most még 10 cm jég hiányzott.
Az elmúlt időszak dermesztő hidegeiben szinte ontotta magából az érdekes történeteket a Balaton. A hajóforgalom által feltört jeges vízben például több ezer madarat fotóztak egy helyen, de megörökítették azt is, amikor kettérepedt a Balaton jege.
