Magyarországon minden héten emberek ezreit – sőt, valójában százezreit – készteti játékra a lottó. A bűvös öt szám eltalálása sokak számára nem csupán pénzügyi remény, hanem rítus is: egy kis kapaszkodó a hétköznapokban, egy gondolatkísérlet arról, „mi lenne, ha”. Van, aki évtizedek óta ugyanazokkal a számokkal játszik, családi évszámokat, születésnapokat, évfordulókat jelöl. Mások inkább a gépre bízzák magukat, és hagyják, hogy a véletlen döntsön helyettük.
Pedig a lottó nem volt mindig része a magyar hétköznapoknak.
Genovától Pozsonyig – a 90 számos lottó eredete
A kilencven számos lottó gyökerei egészen Genováig nyúlnak vissza. Génua városállam nagytanácsa, a szenátorok kormányzó testülete oly módon újult meg, hogy tagjai köréből évenként öten kiváltak. Az öt megüresedett helyre előbb 120, később 90 jelölt közül, sorsolás útján delegálták az új szenátorokat, miközben a lakosság fogadásokat kötött a kiválasztottak személyére. Az egyre népszerűbbé váló játékot a pénzügyi gondokkal küzdő városvezetés 1620-ban intézményesítette.
Lottó Magyarországon
A génuai rendszerű lottót 1751-ben a császári pátens vezette be az osztrák és cseh örökös tartományokban állami monopóliumként, de egyúttal bérbe adta Octavio Cataldi grófnak, a kor nevezetes lottószakértőjének, aki 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték, de sokfelé felállítottak szelvénygyűjtőhelyeket. A szerencsekereket – akkori nevén ollafortunát – a Felső piac téren forgatták meg először.
Tiltások, újrakezdések és állami haszon
A koncessziós rendszert II. József 1787-ben megszüntette, a lottó állami kézbe került. Kéthetente tartottak sorsolásokat, a szelvényeket gabonakupecek, kocsmárosok és trafikosok gyűjtötték. Akkoriban többféle játékformát lehetett megjátszani, de négyesre és ötösre még nem lehetett fogadni.
A második világháború után a totó vált népszerűvé, a lottó csak több mint hat évtized szünet után tért vissza – 1957-ben.
A modern magyar lottó születése
A modern értelemben vett magyar lottó 1957. január 17-én született meg, amikor a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a játék megszervezésével. Ez azonban nem az első állami szerencsejáték volt az országban: a totót már 1946-ban bevezették. Európa-szerte 1956-ban indultak el a nemzeti lottók, Magyarországon pedig 1956. december 29-én született meg a kormányhatározat a bevezetésről.
A Sportfogadás című lap 1957. február 13-án részletesen ismertette a szabályokat: a játékosoknak 90 szám közül kellett 5-öt megjelölniük, és már két találattól nyeremény járt. Ez a rendszer – minden technikai és formai változás ellenére – a mai napig változatlan maradt.
Az első hivatalos sorsolást 1957. március 7-én tartották meg. Egy sima lottószelvény ára a kezdetekkor 3 forint 30 fillér volt.
Az első sorsolás, és az első nagy nyertes
Az első lottószelvényeket tehát 1957. február 13-tól árusították, egy hét alatt százezer darab fogyott el. Az első sorsolást 1957. március 7-én tartották Budapesten, a Jókai utcai kultúrotthonban. Több mint másfél millió szelvény volt játékban, négyes találatból hét akadt, öttalálatos viszont nem volt.
1957. július 12-én zajlott le az első vidéki sorsolás: Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. A sorsolásokon több ezren vettek részt, és követték az eseményeket a rádióközvetítésen is.
1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses lottósorsjegyet, azaz az öthetes havi lottót.
Tárgynyeremények és technikai fordulatok
A lottón az 1960-as évektől egészen 1991-ig rendszeresen sorsoltak tárgynyereményeket is. A tárgynyerő számokat az első négy hét lottószelvényei közül sorsolták ki, és első húzás döntötte el, hogy a négy hét szelvényei közül mely hetiek vesznek részt a sorsolásban. A budapesti Rákóczi úti Lottó Áruház kirakatából a megnyerhető izgalmas tárgyak kacsingattak a járókelőkre: a szerencsések televíziót, szalagos magnetofont, lemezjátszót, asztali lámpát is hazavihettek, de öröklakások, családi házak, autók, üdülők, motorkerékpárok is gazdára találtak.
Az első húsz évben több tízezer háztartási gép cserélt gazdát a szerencsének köszönhetően.
A sorsolások kezdetben kézzel történtek, a számokat a klasszikus sorsológömbből húzták, majd az 1990-es évektől gépi húzásra tértek át. Noha már 97-től tévényilvános show-műsor körítette a húzást, interaktívvá csak 2003. február 1-jétől vált. A kilencven számhúzó magasba emelt táblákkal dönthetett arról, gépi vagy kézi húzást szeretne-e. Mindkét eszközt előre bekészítették. 45:45-ös eredmény esetén ismételt szavazás történt.
2008 óta a Luxor utolsó száma dönti el, hogy kézi vagy gépi sorsolás következik.
Rekordok és álomhatárok
A nyeremények összege folyamatosan nőtt:
- az első milliós nyereményt 1959-ben fizették ki,
- az 5 milliós határt 1986-ban lépték át,
- 1989-ben már 10 milliót ért az ötös,
- 1992-ben jött a 100 milliós álomhatár,
- 1994-ben az 500 milliós,
- 1999-ben pedig az első, egymilliárd forintnál is nagyobb nyeremény.
Nyertesek
A lottónyeremény sokak fejében egyet jelent a gondtalan élettel. Pedig a magyar lottó története tele van olyan sorsokkal, amik megmutatják: a hirtelen jött vagyon nemcsak felszabadít, hanem próbára is tesz. Van, akinek új életet hozott, másoknak tanulságos veszteségeket, és olyan is akad, akinek a bíróságon folytatódott a történet.
Az első magyar öttalálatos nyertes özvegy Ring Sándorné volt, aki 66 évesen 855 ezer forintot nyert – ez az akkori, 1442 forintos átlagkeresethez képest szinte felfoghatatlan összegnek számított. A pénzt először ingatlanvásárlásra fordította, majd egy kerámiaüzletbe fektette, ám a vállalkozás csődbe ment. Élete végére már csak a műtárgyai és festményei maradtak meg a hajdani nyereményből.
1999-ben vitték el Magyarország első, egymilliárd forintot meghaladó lottónyereményét. A szerencse egy harmincas éveiben járó párra mosolygott rá, akik tudatosan kerülték a feltűnést. Nem hagyták ott a munkájukat, csupán Ausztriába költöztek, és sokáig még a használt autójukat is megtartották. A pénzt jórészt állampapírokba fektették, ugyanakkor a rokonságot is bőkezűen támogatták.
2003-ban egy sárvári férfi – István álnéven – 5,2 milliárd forintot nyert. Később könyvben dolgozta fel élményeit Lottón nyertem – A magyar lottómilliárdos igaz története címmel. Nem fogta vissza magát: Ferrarit vásárolt kétszázezer euróért, egy többgarázsos, nyolc fürdőszobás házat, jachtot és egy 18 millió forintos gyémántgyűrűt is.
2009-ben a budaörsi rendőrkapitányság munkatársai nyertek közel 2,2 milliárd forintot. Tizenhárman játszottak együtt évekig, hetente közösen adták fel a szelvényt. A nyereményt igazságosan osztották fel egymás között – egyetlen kivétellel. Az egyik résztvevő néhány hónappal a sorsolás előtt kiszállt a közös játékból, mert úgy gondolta, nincs értelme tovább próbálkozni.
Andraschek László története talán az egyik legismertebb magyar lottómese. 2013-ban éppen kilakoltatták, amikor utolsó pár száz forintjából vett egy lottószelvényt – és 636 millió forintot nyert. A korábban hajléktalan férfi feleségével lakásokat vásárolt maguknak és gyermekeiknek, valamint megnyitott egy kávézót szenvedélybetegek számára. Bár a vállalkozás veszteséges lett, és a sofőrrel vásárolt luxus BMW-t is eladták, az ingatlanok hosszú távú biztonságot adtak a családnak.
A nyeremény nemcsak álmokat, hanem komoly konfliktusokat is szülhet. 2022-ben a Szegedi Törvényszék két év börtönbüntetésre és 1,5 millió forintos pénzbírságra ítélt egy férfit, aki eltitkolta felesége elől a lottónyereményük jelentős részét. A pár közel egymilliárd forintot nyert, ám a válás során a férj úgy osztotta fel a vagyont, hogy volt felesége mintegy 250 millió forinttal kevesebbet kapott a közös szerzeményből.
A lottó játék, remény, és hit abban, hogy egyszer – talán épp eten a héten – minden megváltozhat.
Korábban írtunk egykori reklámfilmekről, és bemutattuk a Vidámpark történetét is.
