A demencia kialakulását sok tényező befolyásolja, de a kutatások szerint az unokákról való gondoskodás kifejezetten jótékony hatással lehet az időskori agyműködésre. Azok a nagyszülők, akik aktívan részt vesznek az unokáik életében, idősebb korban általában jobb memóriával és fejlettebb nyelvi készségekkel rendelkeznek.
Egy, az Amerikai Pszichológiai Társaság által publikált, a ScienceDaily oldalon ismertetett kutatás szerint a rendszeres szellemi és érzelmi bevonódás hozzájárulhat a kognitív hanyatlás lassításához, és csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Sok nagyszülő aktívan részt vesz az unokák gondozásában, ami nemcsak a családokat, hanem a társadalmat is támogatja. A kutatók ugyanakkor arra keresték a választ, hogy ez a szerep maguknak a nagyszülőknek is előnyös lehet-e.
Flavia Chereches, a hollandiai Tilburg University vezető kutatója szerint a vizsgálat célja az volt, hogy kiderüljön:
az unokák gondozása hozzájárulhat-e a nagyszülők egészségének megőrzéséhez, különösen a kognitív hanyatlás lassításához.
A kutatás menete és főbb eredményei
A kérdés vizsgálatához Flavia Chereches és kutatócsoportja közel 2900 nagyszülő adatait elemezte. A kutatók azt vizsgálták, hogy a résztvevők gondoskodtak-e unokáikról az elmúlt évben, és ha igen, milyen formában. A gondozás sokféle tevékenységet jelentett: a felügyelettől és betegápolástól kezdve a közös játékig, tanulásban való segítségig, fuvarozásig vagy ételkészítésig.
Ezek az eltérések akkor is megmaradtak, amikor az életkort, az egészségi állapotot és más befolyásoló tényezőket is figyelembe vették. A pozitív hatás nem függött attól, milyen gyakran vagy pontosan hogyan gondozták az unokákat – már maga a gondoskodó szerep is számított.
A kutatás különösen a nagymamák esetében mutatott ki különbséget: azoknál, akik részt vettek az unokák nevelésében, lassabb kognitív hanyatlást figyeltek meg az évek során.
Chereches szerint a legmeglepőbb eredmény az volt, hogy nem a gondozás intenzitása vagy típusa számított igazán, hanem a gondoskodásban való részvétel élménye önmagában. A kutató hangsúlyozta:
további vizsgálatokra van szükség, de az eddigi adatok arra utalnak, hogy az előnyök nem konkrét feladatokhoz, hanem a nagyszülői szerephez kapcsolódnak.
Miért számít a családi környezet?
A kutatók szerint kulcskérdés, hogy milyen környezetben történik a gondozás. Az önként vállalt, támogató családi közegben végzett unokázás egészen más hatással lehet a nagyszülők mentális egészségére, mint az, amikor a gondozás kényszerként, stresszforrásként vagy támogatás nélküli teherként jelenik meg.
Korábban írtunk a szokásról, ami növeli a demencia kockázatát, és arról is, mennyire fontos a megfelelő táplálkozás.
