Julianna ókeresztény vértanú, akinek neve hosszú időn át az egyik legnépszerűbb női keresztnevek közé tartozott Magyarországon. Juliannához ugyanakkor közel sem tartozik annyi hiedelem vagy néphagyomány, mint pédául az Erzsébethez, Katalinhoz vagy éppen Zsuzsannához.
Névnapja február 16-a, s noha hazánkban nincs és nem volt jelentős Julianna-kultusz, a népi időjóslásokban találkozhatunk e nappal kapcsolatos hiedelmekkel.
Julianna neve elsősorban Dorottyával kapcsolatban szerepel a népi időjóslásokban. Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja – tartja a mondás, azaz ha február 6-án, Dorottya napján fagy, akkor Julianna napjára, február 16-ikára megenyhül az idő, közeledik a tavasz. Ha azonban fagyos az idő, a hideg is tovább marad.
Julianna napján a néphagyomány szerint figyelni lehet a madarak viselkedését, a pacsirták énekét vagy a fák rügyfakadását. Ha a Nap sugarai erőteljesek és a hó olvadni kezd, az biztos jele annak, hogy a hideg idő lassan a múlté lesz, érkezik a tavasz.
- Nagykőrösi mondás szerint ha ezen a napon esik a hó, akkor kiszakadt Julianna dunnája. Ez arra vezethető vissza, hogy tél lévén február 16-án még tényleg eshet a hó.
- Drávaszögben hóeséskor azt mondogatták, hogy bolondoznak a Julisok, de a mondás szerint, ha Juliska fésülködik – azaz jó idő van -, a tavasz már közeledik.
A népi megfigyelések szerint Julianna napjától általában lassan melegedni kezd az idő, ezért a régi korokban ilyenkor már nagyon várták, hogy elkezdhessék a tavasz eleji kerti munkákat.
Néhány napja Dorottya arról jósolt, visszatér-e még a kemény tél, a néphagyomány szerint február 19-én pedig Zsuzsanna és a pacsirták megjósolják a tavaszt.
