Február 12. és 17. között ismét a busóké Mohács: hat napon át felvonulások, vásár, táncházak és családi programok töltik meg a belvárost.
Az idei évben is színes programokkal, felejthetetlen élményekkel várták és várják még a látogatókat a Mohácsi Busójárásra. Zene, tánc és jókedv járta át a napokon át tartó eseményt, amely február 17-én ér véget. A busójárás utolsó két napján már kevésbé a nagy felvonulások dominálnak, de programból így sincs hiány.
Elmarad a busójárás egyik legnagyobb attrakciója
A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, a február 15-re tervezett csónakos dunai átkelés elmaradt.
Február 17-én, a fesztivál utolsó napján viszont a maskarások délután kettőtől gyülekeznek a Kóló téren, majd fél háromkor a megszokott útvonalon elindulnak a főtérre, ahol a máglyát, rajta a telet jelképező koporsóval fél hatkor gyújtják meg.
Györkő Zsombor – kinek gyönyörű felvételeit már több alkalommal is bemutattuk a portálunkon – az idei évben sem hagyta ki eme jeles eseményt.
A busók megteremtették a jó hangulatot és a nyitónapra mindenképp sikerült elűzniük a telet. Idén sem hagyhattam ki a vidám busóbulit Mohácson, szuper jó hangulattal, zenével, tánccal, fergeteges szórakozással, valamint életem első óriáskerekes élménye Mohácson lett meg, esti fényekben a Mohács Busójárás idején
– összegezte élményeit közösségi oldalán Györkő Zsombor.




A busójárás története
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
Mint arról beszámoltunk, régi fényében térhet vissza a tihanyi Körpresszó, valamint arról is hírt adtunk, hogy közel 50 helyszínen épülhetne strand a Duna budapesti szakaszán.

