Mártély a Tisza bal partján fekszik, Hódmezővásárhelytől 10 kilométerre északnyugatra. További szomszédai: észak felől Mindszent, keletről Hódmezővásárhely Barattyos nevű, külterületi városrésze, nyugatról pedig Dóc, ami már a folyó túlpartján található.
Györkő Zsombor – akinek felvételeit már több alkalommal bemutattuk a portálunkon -, látogatást tett a biatorbágyi viaduktnál, amit fotókon is megörökített. A fiatalember elsősorban természet- és tájfotókat készít, de szívesen mutat be különleges szépségű településeket, kedvet adva másoknak is ezen helyek látogatásához.
A Mártélyon töltött idő engem is teljesen magával ragadott, megfogalmazhatatlan az a nyugalom, amit az alföld áraszt. A településtől szó szerint karnyújtásnyira van a természet, minden szépségével és békéjével
– vázolta fel érzéseit Zsombor a Sokszínű vidék megkeresésére.
Mártély története
Területe már az Árpád-korban lakott volt, később a zalavári bencés apátság halászóhelye. A település létezésének első írásos nyomai a XI. századig követhetők vissza. Szent István alapította egykor a zalavári bencés monostort, s nekik adományozta többek között „Szent Adorján Mártír” pusztát.
A legkorábbi írásos emlék I. István 1024-es keltezésű oklevele említ környékünkön fekvő birtokot és egyházat. A Tisza a középkorban bővelkedett halakban, ezért Árpádházi királyaink több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostor oknak. Így került Mártély, a zalavári apátság tulajdonába.
A XVIII. században Károlyi birtok volt, s a mai Hódmezovásárhely részét képezte. A XX. század első felében a község és a környező tanyavilág Hódmezővásárhely külterülete volt. Területe többször változott.
Mártély nevének kialakulásáról a mai napig többféle feltételezés létezik
Az egyik szerint Mártély neve az egykori kolostor védőszentjének nevéből – Zenthadrianmartyr, Adrianmartír, Adorján marthel, Martel, Martély, Mártély – alakult ki az idők során létrejött szóalakulás miatt. Az itt élők elfeledték a messze fekvő kolostori templom nevét, s a mártír szó átformálódott.
Egy 1929-ben megjelent jelentős helytörténeti munkában (Hódmezővásárhely története családok tükrében), Mártély nevének kialakulásáról a következőket olvashatjuk. Régi magyar szó, “mart”-nak nevezte a folyóvíz partját, az “elve” pedig túli részt jelentett. Így lett például “Erdő-elvé”-ből Erdély, (Trans-Silvánia), a Marton túli részből bizonyosan így született meg Mart-elve, vagyis Mártély-falva is.
A nyugalom szigete
Lélekszáma enyhén növekvő, köszönhetően a csendre és nyugalomra vágyó “kivándorlóknak”, akik ideköltözve, vagy állandó lakhelyül, vagy csak ideiglenes tartózkodásra, pihenésre, nyaralásra választják a községet. A lakosság, ősidok óta jórészt a halászatból élt.
Vasúti közlekedés 1893-tól köti össze a községet a nagyvilággal. A falut 1949-ben villamosították. Vízmű és gázszolgáltatás 1994-től van.
1855-ben épült egyházi iskola, amely később a község kezelésébe került, majd 1950-ben új, modern iskola épült, ami napjainkig több átalakításon esett át. 1911-ben épült a falu katolikus temploma, amelynek egyedi érdekessége, hogy tornyában szép hangú vasharang lakik.
Mint azt megosztottuk, béke és nyugalom öleli körbe a Káli-medence tüneményes faluját, valamint bemutattuk a Kőszegi-hegység nyugalmat árasztó mesefaluját.
