Udvari egy alig 250 fős takaros település Tolna vármegyében, ahol a második világháború idején a lakosság 50 százaléka német ajkú volt egészen a kitelepítésekig. Udvari egyik gyöngyszeme az 1862-ben felszentelt evangélikus templom, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki védelem alá helyezett 2004-ben.
Az épület különlegessége, hogy nagyon ritka a klasszicista stílusban épült evangélikus egyházi műemlék Tolna vármegyében és országosan is. Sajnos a templom sorsa már a rendszerváltás előtt megpecsételődött, mikor az épület elvesztette funkcióját.
A Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközség lelkésze, Kollár Zsolt arról mesélt a Sokszínű Vidéknek, hogy Udvarin a második világháborút követő német származású polgárok kitelepítése után nagyjából egy maroknyi evangélikus hívő maradt, és a templomnak onnantól kezdve indul el a szomorú története. A 60-as évekig még tartottak istentiszteletet.
A templomban nem tartott már az egyházközség Istentiszteletet a 80-as évektől. Néhányan évi pár alkalommal, elsősorban a nagy ünnepeken látogattak Istentiszteletet egészen 2016-ig a falusi közintézményben kijelölt helyen. A 2000-es évektől pedig nincs egyháztagság. Vagyis megkeresztelt evangélikus akadt még, és ma is van néhány, de egyháztagságként nem jelenik meg. Egyháztag ugyanis az, aki a gyülekezet alkalmain részt vesz, és anyagi támogatásával a közösség életének fenntartásához hozzájárul
– tudtuk meg a lelkésztől.
A rendszerválátásig az egyházak nem kaptak támogatást, és azt követően is az evangélikus egyháznak csak annyi forrása volt, hogy a működő templomokra költsön
– mondta el a lelkész hozzátéve, hogy az épület konkrét pusztulásának a kiváltó oka egy 2007-es vihar volt, aminek következtében beszakadt a tető, így életveszélyessé vált, ezért le kellett azt bontani. Innentől kezdve pedig a beázás miatt romlani kezdett a belső tér állapota is.
Került rá ideiglenes tető, de a műemlékvédelem leállíttatta az építkezést. Az épület egyébként statikailag jó állapotban van, meg is nézették egy szakemberrel.
Megtudtuk, hogy Udvarinak van kapcsolata a kitelepítettekkel, akik már szerveztek gyűjtést és volt már jótékonysági koncert is a templomban néhány éve, de annyi pénzt nem lehetett így előteremteni, ami egy tető megépítésére elegendő lenne.
Egy rendes tetőszerkezet közel 100 millió forintba kerülne, amire nincs az egyháznak pénze, viszont most tudtunk pályázni a Magyar Falu Program 2026-os költségvetésének a terhére és megítéltek 25 millió forintos támogatást, amiből egy ideiglenes, lapos tetőszerkezet lehet majd felépíteni, hogy a további beázásoktól megóvjuk az épületet
– osztotta meg az örömhírt lapunkkal Kollár Zsolt.
Sajnos a további felújításnak akkor lehetne nagyobb esélye, ha élő funkciót tudnának adni az épületnek, mert működő templomként már nem tud üzemelni.
Az ideiglenes tetővel a beázás meg fog szűnni, és mivel statikailag biztos az épület, sokáig állni fog még, várva azt, hogy talán valamilyen forrást találnak majd és felújítják ezt az értékes épített örökségünket.
Írtunk arról is, hogy Árpád-kori gyöngyszemet ölel körbe a Rába és a Marcal, de rejtett kincsként bújik meg a Rába mellett egy másik Árpád-kori templom is. Ebben a cikkben pedig öt különleges, alig ismert magyar templomot mutattunk be.
