Fél év alatt senkinek nem kellett betelepülési hozzájárulást fizetnie Győrújbaráton, ahol az ország egyik legszigorúbb önazonossági rendeletét fogadták el még tavaly szeptemberben, írja a Kisalföld.
Az önkormányzat döntése értelmében az a betelepülő, aki ingatlant vásárol és utána lakcímet kíván létesíteni, egyszeri 1,5 millió forint összegű betelepülési hozzájárulást köteles megfizetni, de erre még egyszer sem került sor.
Annak ugyanis nem kell megfizetnie az összeget,
- akinek a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója,
- akinek a település a származási helye,
- bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt,
- állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként munka miatt költözik a településre,
- lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett,
- bizonyítja, hogy betelepülése célja a településen dolgozni,
- az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja,
- a településen működő intézmény tanulója,
- a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.
Kóbor Attila, a statisztikák szerint az egyik leggazdagabb magyar település, Győrújbarát polgármestere a lap megkeresésére elmondta, 33 hatósági bizonyítványt adtak ki október 15-31-ig arról, hogy nem kell befizetni a betelepülési hozzájárulást, január 26-tól márciusig pedig 56 darabot.
Tehát 89-en költöztek be fél év alatt Győrújbarátra, és ebből senkinek nem kellett kifizetnie a másfél millió forintot. Van jelenleg négy olyan lakóparkunk, ami folyamatosan épül, de ezeken a telkeket már régebben megvették
– mondta a településvezető.
A polgármester azt is elmondta, voltak, akiknek nem tetszett a bevezetett rendelet, de ők többnyire olyan személyek voltak, akiknél egyébként is probléma volt a vásárolt telken vagy ingatlanban. Döntő többségben az emberek ezt pozitívan fogadták , sokan úgy nyilatkoztak, már régebben be kellett volna vezetni.
„Fontos kiemelni, hogy a rendelet a település érdekeit szolgálja. Azt, hogy az infrastruktúrában ugyanazt tudjuk biztosítani a lakosoknak. Például az iskolaidőszak előtt folyamatosan jöttek a beköltözők, pedig az iskolánk 350 férőhelyes 600 gyerekkel. Illetve többen zártkertekre és mezőgazdasági területekre, például zöldségtárolóba és gyümölcsösbe voltak bejelentkezve, az új rendelet értelmében ezt sem engedjük” – magyarázta Kóbor, aki tavaly arról beszélt, 3250-ről 9000-re nőtt a lakosság, ezért kell 1.5 milliót fizetnie a településre költözőknek.
Mint arról korábban írtunk, egy magyar városban elsőként vonták vissza az általuk hozott önazonossági rendeletet, egy borsodi település pedig olyan szabályt talált ki, amit addig senki más.
