Kertünk-Portánk

Furcsa rajzás a kertben: a selyemméhek a kert hasznos beporzói

wikimedia commons
wikimedia commons
Sokakat megijeszt a tavaszi rajzás látványa, pedig a selyemméhek valójában a természet egyik legbékésebb beporzói. Fullánkjuk alig van, és eszük ágában sincs szúrni.  

Ahogy véget érnek a téli hónapok és enyhül az idő, a kertek nyugodtabb részein különös jelenséget figyelhetünk meg: apró méhek sokasága repked alacsonyan a talaj fölött. A rovarok száma néhány tucattól akár több száz egyedig is terjedhet.

A látvány sokakban riadalmat kelt, ezért a közösségi médiában gyakran felmerül a kérdés: veszélyesek-e ezek a méhek, és kell-e ellenük tenni valamit?

A válasz megnyugtató: nem jelentenek veszélyt, és nincs szükség beavatkozásra. A jelenség a selyemméhek rövid tavaszi párzási időszaka, amely ráadásul a kert beporzása szempontjából kifejezetten hasznos, írja a greendex.hu.

A selyemméhek

A tavaszi selyemméh (Colletes cunicularius) az egyik legkorábban megjelenő beporzó. Már február végén aktív lehet, így a télből ébredező természet egyik első hírnöke.

Bár a rajzás rövidnek tűnik, fejlődésük valójában egy teljes éven át tart. Életük nagy részét a talajban töltik: a földbe vájt üregekben fejlődő lárvák nektáron és virágporon növekednek, majd bebábozódnak. Amikor tavasszal felmelegszik a talaj, a kifejlett rovarok előbújnak a felszínre.

Miért jelennek meg tömegesen?

A selyemméhek magányosan élő beporzók, vagyis nem alkotnak kaptárakat, mint a házi méhek. Nincsenek dolgozóik és nincs közös kolóniájuk sem. A tömeges megjelenés csak azért tűnik rajzásnak, mert sok egyed ugyanazon a kedvező élőhelyen és ugyanabban az időszakban keresi párját.

A párosodás után a nőstény a talajban alakítja ki fészkét. Ez egy akár 50 centiméter mély központi járatból és több oldalágából álló üregrendszer. Ide helyezi petéit, majd nektárt és virágport gyűjt a fejlődő lárvák számára.

A nőstény közben folyamatosan látogatja a környék virágzó fáit és vadvirágait, így fontos szerepet játszik a növények beporzásában.

A selyemméhek különösen békések:

  • a hímeknek nincs fullánkjuk,
  • a nőstények csak végső esetben védekeznek, ha közvetlenül megfogják őket,
  • mivel magányosan élnek, nincs kolónia, amelyet védeniük kellene.
  • Az ember jelenléte ezért többnyire hidegen hagyja őket – egyszerűen tereptárgynak tekintik.

selyemméh
wikimedia commons

Kimondottan jó, ha megjelennek

Ha a selyemméhek éppen a kertünket választják, az valójában jó jel: azt mutatja, hogy a környezet ökológiai szempontból kedvező számukra. A bolygatott talaj, a betonfelületek, a műfű, a túlzottan nyírt gyep és a rovarölő szerek ugyanis mind rontják a vadméhek élőhelyeit.

A selyemméhek gyakran évekig, akár generációkon át ugyanazt a területet használják fészkelésre. Aktív időszakukban ezért érdemes kerülni a talaj taposását, mert a lépések könnyen eltömíthetik a föld alatti járatokat. Ilyenkor a táplálékgyűjtésből visszatérő méhek nehezebben találják meg a fészküket, és az újbóli kiásás számukra sok energiát igényel.

Az általuk kiválasztott területet lehetőleg ne mulcsozzuk, ne vessünk rá sűrű gyepet, és kerüljük az ásást vagy kapálást is, mert ezek a talajban lévő fészkeket és a fejlődő lárvákat károsíthatják.

Ha tehetjük, hagyjunk a kertben egy kisebb, vadvirágokkal benőtt részt is. Ezzel nemcsak a vadméheknek, hanem a kert teljes ökoszisztémájának is kedvezünk.

Korábban írtunk a hóban élő lenyűgöző rovarokról, és a nyolclábú vörös ördögökről is.

Kapcsolódó
Itt az ideje a rovarhotelek elkészítésének, mutatjuk a praktikákat
Február végéig érdemes kihelyezni a méhecskehoteleket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik