Kertünk-Portánk

Támadnak a kullancsok: pánikra nincs ok, így segíthetjük a kutatók munkáját

pixabay
pixabay
A kullancsok ma már a kertjeinkben, városi parkjainkban is állandó vendégek, és vannak már újabb, délebbről érkező fajok is, melyek nagyobb veszélyt hordozhatnak, mint az őshonos társaik. A területtel foglalkozó kutatók már öt éve működtetnek egy kullancsfigyelő oldalt, ahol a lakosság is sokat segíthet a kullancshelyzet feltérképezésében.

A tavasz a virágokkal, a napsütéssel, az ébredő természettel néhány kellemetlen mellékhatást is hoz magával, amit bár megszüntetni nem lehet, de a káros hatásait megelőzni igen. Ilyen természetes „irritáció” többek között a vérszívók, azon belül is a kullancsok megjelenése, mely emberre és állatra egyaránt jelent egészségügyi kockázatot is.

A HUN-REN Ökológai Kutatóközpont 2021 óta működteti a Kullancsfigyelő oldalt, ahol széleskörű tájékoztatás mellett várják a lakossági bejelentéseket kullancsészlelésekről, amely nagyban segítheti például a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok hatékonyabb feltérképezését. A megfigyelésekkel és általában a kullancshelyzettel kapcsolatban kerestük Győrössy Dorottyát, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet, Járványökológiai Kutatócsoportjának munkatársát.

Kullancsfigyelés, mint közösségi tudomány

A Kullancsfigyelő oldal egy úgynevezett „közösségi tudomány” (citizen science) kezdeményezés, amelynek célja, hogy a lakosság bevonásával gyűjtsünk adatokat a kullancsok előfordulásáról Magyarországon. Az oldal létrehozásának egyik fontos oka az volt, hogy minél gyorsabban észlelni tudjuk az olyan új vagy ritka fajok megjelenését, mint például a Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsok

– fejtette ki a kutató, akitől megtudtuk, hogy a Hyalomma fajok elsősorban melegebb éghajlatú területeken fordulnak elő, de lárvái és nimfái gyakran bekerülhetnek vándormadarakkal Közép-Európába. Az elmúlt években több alkalommal is találtak adult (felnőtt) példányokat Magyarországon, ezért fontos, hogy minél több információ álljon rendelkezésre az esetleges új megfigyelésekről.

wikimedia commons

A Kullancsfigyelő oldalon érkező lakossági bejelentések ezt jelentősen segítik: a beérkezett adatok alapján összesen 29 (2021-ben kettő, 2022-ben kilenc, 2023-ban négy, 2024-ben négy, míg 2025-ben tíz) Hyalomma példányt azonosítottak, összesen mintegy 830 lakossági bejelentésből.

Ezek az adatok jól mutatják, hogy bár a faj jelen van, egyelőre ritkának számít Magyarországon. Ugyanakkor az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribb enyhe telek és melegebb nyarak kedvezhetnek a délebbi elterjedésű kullancsfajok megjelenésének és esetleges megtelepedésének Közép-Európában, ezért különösen fontos ezek folyamatos monitorozása.

A lakossági megfigyelések gyűjtését egy mobilalkalmazás is segíti: a PragmaTick applikációt szintén azért fejlesztette ki a HUN-REN csapata, hogy minél egyszerűbben lehessen kullancsészleléseket bejelenteni.

Az ilyen bejelentések nagy segítséget jelentenek számunkra, hiszen egy-egy megfigyelés önmagában apróságnak tűnhet, de sok adat együtt már értékes információt ad a kullancsok terjedésének és aktivitásának vizsgálatához. Ezért fontos, hogy aki kullancsot talál magán, háziállatán vagy a környezetében, és lehetősége van rá, jelezze ezt a Kullancsfigyelő oldalon vagy az alkalmazáson keresztül. Az ilyen lakossági megfigyelések nemcsak a saját tapasztalatok megosztását jelentik, hanem a kutatást is jelentősen segítik

– tette hozzá Győrössy Dorottya

A rendelkezésre álló térképek és lakossági bejelentések bizonyos képet adnak a kullancsok előfordulásáról, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem mindig tükrözik pontosan a kullancsok valódi elterjedését. Az adatok ugyanis nagymértékben függnek attól, hol élnek aktív felhasználók, illetve honnan érkezik több bejelentés.

wikimedia commons

Bárhol, bármikor találkozhatunk a vérszívókkal

Tapasztalataink alapján a kullancsok Magyarországon gyakorlatilag minden természetközeli élőhelyen előfordulhatnak. Különösen gyakoriak árnyékos erdőkben, ligetes területeken, magasabb aljnövényzetben, de sok városi parkban és kertben is találkozhatunk velük. Ezért úgy fogalmazhatunk, hogy nem néhány „fertőzött gócpont” létezik az országban, hanem a kullancsok széles körben jelen vannak, és megfelelő környezeti feltételek mellett szinte bárhol előfordulhatnak.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosság gyakran érzékelheti úgy, hogy egyre több a kullancs, és valóban vannak olyan tényezők, amelyek kedvezhetnek a terjedésüknek. Ilyen például az enyhébb telek gyakoribbá válása, amely javíthatja a kullancsok túlélési esélyeit. Fontos szerepet játszhat az is, hogy egyes területeken növekedett a nagytestű vadállomány – például az őz, a szarvas vagy a vaddisznó –, amelyek fontos gazdaállatai a kullancsoknak. Emellett az is megfigyelhető, hogy a kullancsok ma már sok városi zöldterületen, parkokban és kertekben is jelen vannak, így az emberek gyakrabban találkoznak velük.

Ugyanakkor a kullancsok tényleges állományváltozását nagyon nehéz pontosan mérni és nem jelenthetjük ki, hogy robbanásszerűen megnőtt a számuk. Inkább arról beszélhetünk, hogy a környezeti változások és az emberi tevékenység miatt ma gyakrabban kerülünk velük kapcsolatba és nagyobb figyelem irányul rájuk a közéletben.

Együtt kell élnünk velük

Arra a kérdésre, hogy hosszabb távon várható-e csökkenés a vérszívók számában, a kutató úgy felelt, hogy a kullancsok teljes visszaszorítása természetes környezetben nem reális cél, hiszen ezek az élőlények az ökoszisztémák természetes részei. Emiatt inkább arról beszélhetünk, hogy hogyan lehet a kockázatokat és bizonyos területeken a kullancsok előfordulását mérsékelni.

wikimedia commons

A kullancsok állományára több környezeti tényező is hatással van, például a gazdaállatok – őzek, szarvasok vagy rágcsálók – állománya, illetve az élőhelyek jellege. Egyes területeken a zöldfelületek kezelése, például a sűrű aljnövényzet visszaszorítása vagy a parkok megfelelő karbantartása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kullancsok számára kevésbé kedvező élőhely alakuljon ki.

Bár a kullancsoknak vannak természetes ellenségei – például egyes madárfajok vagy ízeltlábú ragadozók –, ugyanakkor ezek szerepe a kullancspopulációk szabályozásában általában korlátozott, ezért önmagukban nem jelentenek hatékony megoldást. Mindeközben az egészségügyi és járványügyi szervezetek feladata elsősorban a kullancsok által terjesztett betegségek monitorozása és a lakosság tájékoztatása. A tudományos kutatás pedig a kullancsok elterjedésének változását, az általuk hordozott kórokozókat, valamint az új fajok megjelenését vizsgálja, ami segíthet a jövőbeli kockázatok jobb előrejelzésében.

Egyre több a „külföldi vendég” is

Az utóbbi években valóban egyre több hír jelenik meg olyan kullancsfajokról, amelyek korábban elsősorban délebbi, melegebb területeken fordultak elő. Ezek közül a legtöbb figyelmet a Hyalomma kullancsok kapják, mert szerepet játszhatnak bizonyos kórokozók – például a krími–kongói vérzéses láz vírusának – terjesztésében.

A Kullancsfigyelő programon belül egy külön alprogramot is indítottunk állattartók bevonásával. Ennek keretében arra kérjük a haszonállatokat – például lovakat, szarvasmarhákat vagy bivalyokat – tartó gazdákat, hogy ha kullancsot (főleg Hyalomma-t) találnak az állataikon, azt jelezzék, illetve lehetőség szerint küldjék be számunkra vizsgálatra. A legeltetett állatok nagy területeken mozognak és gyakran gyűjtenek össze kullancsokat, ezért különösen fontos szerepük lehet az ilyen fajok észlelésébe

– hangsúlyozta Győrössy Dorottya, kiemelve, hogy a jövőben az éghajlatváltozás és a globális állatmozgások miatt elképzelhető, hogy egyes délebbi fajok gyakrabban jelennek meg Közép-Európában is, ezért kiemelten fontos az ilyen esetek folyamatos monitorozása.

wikimedia commons

Végül megkérdeztük azt is, hogy van-e reális esély arra, hogy ezek a veszélyes vérszívók eltűnjenek a lakókörnyezetünkből.

A jelenlegi tudományos álláspont szerint a kullancsok teljes eltűnésére nincs reális esély, ezért hosszú távon valóban együtt kell élnünk velük. Ugyanakkor fontos hangsúlyoznunk, hogy a kockázat megfelelő odafigyeléssel jelentősen csökkenthető. A kullancsok által terjesztett betegségek közül Magyarországon elsősorban a Lyme-kór és a kullancsencephalitis ismert. Ezek ellen különböző megelőzési lehetőségek állnak rendelkezésre. A kullancsencephalitis ellen például létezik védőoltás, amely hatékony védelmet nyújt a betegség ellen.

A mindennapokban pedig az egyéni megelőzés is fontos szerepet játszik. Természetben tartózkodás után érdemes átvizsgálni a testet, különösen a hajlatokban és a ruházat alatt. Magas fűben vagy erdős területen célszerű zártabb ruházatot viselni, és szükség esetén kullancsriasztó szereket alkalmazni. Fontos az is, hogy ha kullancsot találunk magunkon, azt minél előbb távolítsuk el, mert sok kórokozó átviteléhez hosszabb idejű vérszívás szükséges.

A kullancs jelenléte tehát nem jelenti azt, hogy kerülni kell a természetet, inkább azt, hogy néhány egyszerű óvintézkedéssel biztonságosan élvezhetjük a szabadtéri tevékenységeket.

Arról is írtunk, hogy mire kell figyelni, hogy ne kerüljön kullancs a lakásba, és eddig még soha nem látott kullancs jelent meg hazánkban, de azonosítottak egy ismeretlen vírust is Magyarországon befogott kullancsokban.

Kapcsolódó
Hiú ábránd, hogy megfagytak a nagy hidegben a kullancsok
Egy kutató magyarázta el a téli kullancshelyzetet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik