Minden hazai kertben megtalálható néhány gyümölcsfa. Legtöbben alma-, körte-, barack- cseresznye és meggyfát tartanak, de az utóbbi években egyre többen kísérleteznek különlegesebb gyümölcsfajokkal is. Nemcsak az újdonság iránti vágy hajtja a kerttulajdonosokat, hanem az is, hogy minél változatosabb, egészségesebb és akár hosszabb ideig eltartható termést szüretelhessenek saját kertjükből. Ebbe a trendbe illeszkedik a kivi is, ami egzotikus megjelenése ellenére meglepően jól alkalmazkodik a hazai viszonyokhoz. Ráadásul nemcsak látványos és ízletes, hanem termesztése is sikeres lehet, ha néhány alapvető feltételt biztosítunk számára, írja az agroinform.hu.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a kivi kizárólag meleg, mediterrán környezetben érzi jól magát, pedig ez tévhit, hiszen a kivi kúszónövényként a hazai kertekben is szépen fejlődik. Származási helye Dél-Kína, ahol eredetileg „kínai egresként” ismerték. A 20. század során több elnevezésen is átesett, míg végül 1959-ben Új-Zélandon kapta a ma is használt nevét a hasonló külsejű, barna tollazatú kivimadárról.
Kivi a kertben: nem ördöngösség
A kivi hazai termesztése jóval egyszerűbb, mint sokan gondolnák. Fontos azonban tudni, hogy kétlaki növényről van szó, tehát külön találhatók meg a porzós és a termős egyedek. Bár léteznek öntermékeny fajták, ezek általában szerényebb termést hoznak. Ha már van a kertben kivi, de nem hoz gyümölcsöt, érdemes megvizsgálni a virágokat: a termős virágok közepén jellegzetes, sugarasan elhelyezkedő bibék láthatók, míg a porzós virágokban ezek hiányoznak, viszont bőséges virágport termelnek.
A biztos termés érdekében célszerű legalább egy porzós tövet több termős mellé ültetni. Egyetlen porzós növény akár 6–8 termős egyed beporzására is elegendő. Ültetéskor tartsunk legalább 2–2,5 méteres tőtávolságot, és válasszunk tavaszi vagy késő őszi időpontot.
Gondozása
A kivi nem feltétlenül igényel tűző napsütést, félárnyékban is szépen fejlődik. A talajjal szemben sem különösebben igényes, de a jó vízelvezetésű, mélyrétegű földet kedveli. Ültetéskor érdemes a talajt szerves trágyával javítani, és alaposan fellazítani.
A metszésnél körültekintően kell eljárni: a túlzott visszavágás a termőrügyek elvesztéséhez vezethet. Inkább ritkító jellegű metszést végezzünk, és a letermett vesszőket fokozatosan cseréljük új hajtásokra. Az első évben elültetett növényt csak a következő szezonban metsszük vissza, egy erős rügy fölött, hogy kialakulhasson a törzs. Ehhez célszerű támrendszert vagy karót biztosítani, mivel a kivi kúszónövényként fejlődik a legjobban.
Szüret és tárolás
A kivi utóérő gyümölcs, ezért nem teljesen éretten, még a fagyok előtt kell leszedni. Hűvös, száraz helyen hosszabb ideig eltartható, fokozatosan puhul meg. Hasonlóan az őszibarackhoz, akkor a legjobb, amikor enyhén puha.
Egészségre gyakorolt hatása
A kivi nemcsak ízletes, hanem rendkívül értékes tápanyagforrás is. Tartalmaz egy aktinidin nevű enzimet, amely elősegíti a fehérjék lebontását, így támogatja az emésztést, különösen nehezebb ételek után. Magas rosttartalma hozzájárul a bélműködés egészségéhez, miközben jelentős mennyiségű C-vitamint és antioxidánsokat biztosít a szervezet számára.
Egyetlen gyümölcs akár a napi C-vitamin-szükségletet is fedezheti. Emellett számos ásványi anyagot – például magnéziumot, vasat és cinket, és többféle vitamint – A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitamin is tartalmaz.
Káliumtartalma segít az elektrolit-egyensúly fenntartásában, míg alacsony glikémiás indexe miatt nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést.
Rendszeres fogyasztása támogathatja az immunrendszer működését, hozzájárulhat a légúti panaszok enyhítéséhez, és segíthet a koleszterinszint szabályozásában. A benne található tápanyagok kedvezően hathatnak a bőr állapotára is, elősegítve a kollagéntermelést.
Összességében a kivi nemcsak különleges színfoltja lehet a kertnek, hanem praktikus és egészséges választás is. Megfelelő gondozás mellett bőséges termést hoz, és hosszú időn keresztül élvezhető.
Korábban írtunk arról is, mit kell tenni a szamócával a bőséges termésért, és arról is, milyen módszerrel tarthatjuk távol a rágcsálókat a veteményestől.
