Kisújszálláson született, apja nehéz sorsú kovácsmester volt, műhelye kis házuk udvarán működött. Csukás az elemi iskolát szülőhelyén végezte, első meghatározó élménye az olvasás megtanulása volt, amiről úgy gondolta, hogy ez a legnagyobb csoda.
Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzeletmozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve.
A második világháború után egy zenetanár biztatására az akkor induló békéstarhosi zeneiskolába jelentkezett, hegedűművésznek készült. A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, s úgy döntött, inkább bölcsész lesz, de végül a jogi egyetemen kötött ki. Innen 1954-ben átjelentkezett a bölcsészkarra, de három év múlva hátat fordított az intézménynek.
Korai költészet, első versek
Ekkor már megjelentek első versei, s egy ideig írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál. Első verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel.
Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonra találásáról számolt be, el nem múló nosztalgiával a vidéki gyermekkor, az eltűnőben lévő ifjúság iránt. 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa volt. Ebben az időben a kiváló költő, Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei.
Meseregények, sikeres tévéfilmes adaptációk
Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr-Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet, amelyből Foky Ottó készített bábfilmsorozatot. A hetvenes évek közepén jelentek meg nagy sikert aratott ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában, amelyek humorukkal, lebilincselő stílusukkal felhőtlen szórakozást nyújtottak.
Kivételesen jól sikerültek a művek tévéfilmes adaptációi is, 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és Az év legjobb gyermekfilmje címet is. Érdekesség, hogy a műben szereplő legendás Bagaméri fagylaltosnak 2013 óta szobra áll Kisújszálláson. A műből készült zenés mesejátékot 2025-ben a Magyar Színházban mutatták be Nagy Viktor rendezésében.
1978-ban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, ahol 1985-ig főszerkesztőként dolgozott, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lapnál volt szerkesztőbizottsági tag. Közben részt vett ifjúsági és gyermeklapok szerkesztésében is, 1993-tól a Piros Pont című lap főszerkesztője volt. A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló történetek, valamint a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú, barátságos egyfejű sárkányról szóló meseregénye. Mint korábban, most is a rajz- és bábfilmváltozatok tették lehetővé, hogy e kedves mesefigurák szélesebb rétegekhez jussanak el, s meghódítsák a közönség szívét.
Mesedarabjai a színházak kínálatában
Csukás művei nem csak a tévében arattak nagy sikert, mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak is. Mindemellett a versírásnak sem fordított hátat, a mesékkel párhuzamosan több verseskötete is napvilágot látott (Mint az ejtőernyősök, Étellift a pokolba, Te mire gondolsz közben?, Évszakom a szerelem). 2013-ban ismét ifjúsági regénnyel jelentkezett, a Berosált a rezesbanda című művéből Mátyássy Áron készített filmet. 2014-ben a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be Az Óriás nyomában című mesedarabját, a Szegedi Nemzeti Színházban pedig Szökevény csillagok címmel állították színpadra gyerekoperáját.
A halála után, 2021-ben jelent meg a Diótörőcske című mesejátéka.
A közszeretetnek örvendő, rendkívül népszerű Csukás István 2020. február 24-én hunyt el Budapesten. A budapesti Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra, 2022-ben készült el síremléke, amelyen legismertebb mesehősei közül kettő is található: a Sajdik Ferenc által rajzolt Pom Pom és a Lévai Sándor tervezte Süsü figuráját Pintér Attila szobrászművész alkotta meg.
Díjak, elismerések sokasága
Csukás Istvánt munkásságáért több rangos kitüntetéssel is elismerték. 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták
magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért.
2009-ben megkapta a Könyvfesztivál életműdíját, 2011-ben Budapest díszpolgára és Prima Primissima díjas lett, 2014-ben ASSITEJ Üveghegy Életműdíjjal jutalmazták. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett és Szép Ernő-különdíjat kapott, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át. 2016-ban Magyar Örökség Díjjal, 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.
2014-ben a nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója. A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól viseli a nevét, 2011-től Csukás Színház működik Balatonszárszón, ahol a díszpolgárság után 2020-ban szobrot is kapott. 2024-ben a közmédia Csukás Meserádiót indított. 2025-ben Libri Szerzői életműdíjjal ismerték el gyerekirodalom kategóriában (posztumusz).
Az idei évforduló alkalmából szülővárosa egész éves programsorozatot szervez. A Csukás Meserádió születésnapján mutatja be a Süsüke világot lát című, eddig kiadatlan művét.
A 2020 februárjában elhunyt meseíró-mesemondó síremlékéről 2024 decemberében ellopták a Süsü, a sárkány szobrot. 2025-ben – halálának ötödik évfordulóján – Balatonszárszón utcát neveztek el Csukás Istvánról.
