Szász Anna a Brassó melletti Négyfaluban nőtt fel, a hegyek és erdők lábánál, akit mindig is vonzott a természet. A Covid után, 2021-ben pár nyugdíjas korú barátnője szoktatta rá őt is a túrázásra. Egyikük, látva, hogy milyen lelkesen fotózza a virágokat, megismertette a virágokkal, és onnan már nem volt visszaút. Néhány hónap alatt „vadvirág-vadásszá” vált, egyre több vadvirágot próbált lefotózni és beazonosítani.
Két évvel később a védett vadvirágok kezdtek érdekelni, azon belül is áprilistól júliusig főleg az orchideákra „vadászom”. Egy idő után már az is fontossá vált, hogy minél jobb képeken próbáljam megörökíteni a vadvirágok szépségét, és 2024 óta már egy új kamerával felszerelkezve túrázom. Fontosnak tartom az etikus fotózást: minél kevesebbet módosítani a növények környezetét – főleg védett vagy fokozottan védett vadvirágok esetén – természetes környezetükben és állapotukban mutatni be a virágokat
– kezdte történetét Anna a Sokszínű vidéke megkeresésére.
A fotós hölgy kiemelte, hogy számára mindig fontosabb a növény épsége, mint egy jó fotó. Vigyázva és odafigyelve örökíti meg kedvenceit, hogy ne okozzon kárt taposással vagy elfekvéssel.
Szerencsére vannak hasonlóan gondolkodó „virágőrült” túratársaim is – mindig nagyobb az élvezet, ha van kivel megosztani egy-egy értékes felfedezés örömét és egymás támogatásával, összefogással sokkal többet tudunk elérni: több helyszínre tudunk eljutni, több védett vadvirágot tudunk megörökíteni – amíg még lehet, mert sajnos túl sok vadvirág esik áldozatul a klímaváltozásnak, vadkárnak, emberi gyarlóságnak és tudatlanságnak, tarvágásnak
– osztotta meg érzéseit, és kiemelte, hogy úgy gondolja, hogy oktatással, ismeretterjesztéssel kellene megvédeni a növényeket.
Leggyakrabban Magyarországon utaznak az aktuálisan nyíló vadvirágok után kutatva: Villány és Zemplén, Mecsek és Nyírség, Kiskunság és Mátra, Balaton-Felvidék és Bükk – kitartóan terveznek és lelkesen utaznak tömegközlekedéssel vagy autóval, kisebb-nagyobb társasággal.
Színhiányos kökörcsinek nyomában
A kökörcsineknél a színváltozatok különösen ritkák. Az „albínóság” oka fejlődési rendellenesség: a növény nem tudja előállítani a szervezetében a festékanyagot. Éppen emiatt a fehér egyedek mindig ritkaságszámba mennek, és a velük való találkozás nem gyakori.
A piros színű fekete kökörcsin több helyszínen is megtalálható az országban igaz, nagyon kis egyedszámban, 1-4 „csokor”, 1-3 egyeddel, de fehér – színhiányos – tudtommal csak egy helyen van a Dél-Dunántúlon. Én most hallottam először fehér leánykökörcsinről. A színhiányos magyar kökörcsinről már hallottam, de a helyszínt az Észak-Alföldön csak szerencsénknek köszönhetően találtuk meg, egy „csokor” 5-6 tővel
– osztotta meg ismereteit a különleges kökörcsinekről.
Anna kökörcsines sorozata is több személy segítségével jött létre, ezért pedig nagyon hálás nekik. Volt, aki egy helyszín megosztásával, más pedig tervezéssel, autózással vagy a türelmes társaságával tette azt lehetővé, hogy a fotók meg tudjanak születni ezekről a nem mindennapi megjelenésű virágokról.
A fotós hölgy nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy mindhárom kökörcsinből láthatott fehér – színhiányos – példányt.
A magyar kökörcsineknél lehetett tudni, hogy volt fehér egy másik élőhelyen, de az a hír járja, hogy azokat ellopták, kiásták. Szerencsére idén megjelent a másik ismert élőhelyen a fehér is és mi belebotlottunk. Színhiányos leánykökörcsinről eddig nem is hallottam, most egy ismerőstől kaptam a tippet. Egy héttel később voltunk a magyar kökörcsineknél, és nagy élmény volt rátalálni a színhiányosokra. A színhiányos feketét “ismertem”, már tavaly is fotóztam, de akkor nem volt szép – idén nagyon jó évük van a kökörcsineknek a téli csapadék hatására, remek példányok vannak az egyik somogyi helyszínen, és egy másik fotós ismerősöm volt olyan kedves, hogy elvitt oda autóval. A közelmúltba pedig Zemplénbe vonatoztunk a hegyi kökörcsinek miatt – így lett meg a “négyesfogat”, 3 fehérrel
– összegezte az kökörcsinekkel átélt élményeit.
Természetvédelmi helyzetük
A kökörcsinek fokozottan védett növények Magyarországon, a nemzeti parkok aktívan védik élőhelyeiket. A magyar nemzeti parkok tájékoztatása szerint természetvédelmi értékük jelentős, Natura 2000 jelölőfajok, és a fajmegőrzési tervek részét képezik.
- Élőhelyvesztés: a gyepek beszántása, erdősítése vagy beépítése miatt drasztikusan csökken az életterük.
- Özönnövények: az inváziós fajok és az agresszív cserjésedés kiszorítják őket.
- Helytelen gazdálkodás: a legeltetés hiánya vagy a nem megfelelő időben végzett kaszálás megakadályozza a magról történő szaporodást.
- Illegális gyűjtés: bár tilos, a látványos virágokat még mindig gyakran leszedik vagy megpróbálják kiásni a kertekbe
A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens, P. hungarica) a Kárpát-medence, azon belül a Nyírség bennszülött növénye. Napjainkra alig tíz lelőhelye maradt fenn. Ezeken populációinak egyedszáma és helyzete változó. A magyar kökörcsin fokozottan védett, populációinak élőhelyei többnyire védett vagy védelemre tervezett természeti területe.
A magyar kökörcsin fennmaradását leginkább termőhelyeinek átalakulása, megszűnése veszélyezteti, ami elsősorban a beszántásoknak, inváziós fajok előretörésének, a gyepek helyén történő erdőtelepítéseknek köszönhető. Számos állománya csökkent le vagy pusztult ki a nem megfelelő gyep- és erdőgazdálkodásnak köszönhetően is. A termőhelyek többségén a megfelelő mértékű, rendszeres legeltetés elengedhetetlen.
Védettség
Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
A fajra nézve a legfontosabb veszélyeztető tényezőt termőhelyeinek degradációja, illetve megszűnése jelenti, amelyek elsősorban a számos helyen túltartott vadállománynak, inváziós fajok térnyerésének, becserjésedésnek, beépítésnek, vagy egyéb antropogén hatásoknak (pl. terepi motorsportok, hulladéklerakás) köszönhető. Számos helyen gyengíti a populációit az illegális szedés, illetve a nem körültekintő fotózás is.
Védettség
Az Európai Unió által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Az Irányelv II. és IV. mellékletében két rokonával, a magyar és tátogó kökörcsinnel együtt szerepel.
A Berni Egyezmény I. függelékében szerepel. Az IUCN „nem veszélyeztetett”-ként tartja számon. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
A fekete kökörcsin sokszor kerül a kirándulók kosarába, pedig kár leszedni, mert gyorsan elhervad. Vastag, a talajba mélyen lenyúló gyöktörzsét sem érdemes kiásni, mert az átültetést nem viseli el. A virágszedők buzgalmával dacolva egyelőre hazánk minden táján előfordul, a középhegységek sziklagyepjeiben éppúgy, mint a dombvidék löszgyepjeiben és az Alföld homokgyepjeiben.
Védettség
A boglárkafélék családjába tartozó fekete kökörcsint 1982-ben nyilvánították védetté, természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.
Ez a kora tavasszal virágzó, lila szirmú évelő növény elsősorban száraz gyepekben és sziklagyepekben fordul elő, védelme kiemelt jelentőségű a hazai flóra diverzitásának megőrzése érdekében.
Védettség
Magyarországon védett növényfaj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Mint arról beszámoltunk, már bólogat a tavaszi rétek egyik legszebb vadvirága, valamint készítettünk egy kvízt, amiben mindenki letesztelheti a tudását, hogy mennyire ismeri a tavaszi vadvirágokat.
