A magyar méhészek ismét nehéz szezon elé néznek: bár sok méhcsalád jó állapotban vészelte át a telet, az aszály már most komoly károkat okoz.
Nagy a bizonytalanság a magyar méhészek körében. Bár az előző télből sok méhcsalád viszonylag jó állapotban került ki, és a tavaszi fejlődés több térségben kedvezően indult, az aszály egyre komolyabb gondot okoz. A szárazság miatt a repce sok helyen alig adott nektárt, és vannak olyan területek, ahol már az akácállomány is megsínyli a csapadékhiányt.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a felvásárlási árak megtorpantak, sőt, több helyen maga a felvásárlás is bizonytalan. Az ágazat szereplői szerint a szezon kimenetele most elsősorban azon múlik, érkezik-e elegendő csapadék a következő hetekben, írta meg az agrarszektor.hu.
Nehéz év után indult az új szezon
A hazai méhészeti ágazat számára 2025 az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb éve volt. A méhészeket egyszerre sújtotta a szélsőséges időjárás, a méhbetegségek és a méhpusztulások, valamint az olcsó, külföldről érkező mézek és mézkészítmények árleszorító hatása.
A tavalyi rekordalacsony akácméztermés, az aszály és a méhcsaládok gyengülése miatt sok termelő veszteséges évet zárt. Bár a felvásárlási árak azóta valamelyest emelkedtek, ez a szakemberek szerint még nem elég ahhoz, hogy az ágazat szereplői kilábaljanak az elmúlt évek nehézségeiből.
Közben a fogyasztói szokások is változnak. A vásárlók egyre jobban figyelnek arra, honnan származik a méz, milyen gyűjtési területről érkezik, és milyen környezeti feltételek között készült. Az akác-, vegyes- és hársméz mellett egyre nagyobb az érdeklődés a különlegesebb fajtamézek, például a gesztenye-, facélia-, selyemfű- vagy bálványfaméz iránt is.
Az aszály miatt kevés a nektár
May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója szerint a méhcsaládok sok térségben megfelelő erőben kezdték meg a szezont, a téli és a tavaszi időjárás egyáltalán nem viselte meg a méhcsaládokat, ám a szárazság gyorsan rontott a kilátásokon. Baranya megyében ugyanakkor ősszel a nozéma miatt 20–25 százalékos méhcsalád-veszteség is előfordult.
A tavaszi fejlődés kedvezően alakult, de a repce virágzása idején már látszott a csapadékhiány hatása. A növényekben sok helyen kevés volt a nektár, ezért repcéből nem várnak jó termést. May Gábor szerint az akác még adhatna jó eredményt, mert virág van elegendő, ehhez azonban mielőbb csapadékra lenne szükség.
A felvásárlási árak az év eleje óta nem mozdultak érdemben. A hordós akácméz kilója jelenleg nagyjából 2200–2300 forint, a virágmézé 1100–1200 forint körül alakul.
A Homokhátság környékén is a szárazság a fő gond
Bercsényi János, a Bács-Kiskun megyei Bercsényi Családi Méhészet vezetője szintén arról beszélt, hogy a téli és tavaszi időszak alapvetően kedvező volt, a méhek egészségi állapota rendben volt. A probléma most már egyértelműen a szárazság.
A gyümölcsösök virágzásakor még tudtak gyűjteni a méhek, utána azonban elmaradt a csapadék. A méhész szerint a térségben annyira száraz a talaj, hogy a virágokban alig van nektár. A repce ott mézel, ahol volt eső, a Homokhátság környékén azonban sok helyen egyáltalán nem hullott számottevő csapadék.
Illés András, a Veszprém megyei Illés Méhészet vezetője szerint a március végi lehűlés helyenként visszavetette a méhcsaládok fejlődését. A hideg, szeles idő miatt a kaptárak lehűltek, ami a fiasításra is hatással volt. Ennek következménye most a népességszámban is érződik.
A térségben eddig mindössze 83 milliméter csapadék hullott, ami az eleve aszályos Kelet-Dunántúlon nagyon kevés. Illés András szerint a facélia, a napraforgó és az akác is megsínyli a tartós vízhiányt. Hozzátette:
egyes területeken már azt látják, hogy az akác is pusztulni kezd a szárazság miatt.
A következő hetek döntőek lehetnek
A megkérdezett méhészek szerint a méhcsaládok állapota sok helyen még adhat okot bizakodásra, de az időjárás miatt komoly a bizonytalanság. A repce több térségben gyengén teljesített, az akácméztermés pedig nagyban függ attól, érkezik-e elegendő csapadék a virágzás idején.
A probléma nemcsak az idei méztermést érinti. Ha a rétek, legelők és későbbi mézelő növények sem jutnak elég nedvességhez, az a méhcsaládok őszi felkészülését és telelését is veszélyeztetheti. Ez pedig hosszabb távon tovább ronthatja a hazai méhészetek helyzetét.
A magyar méz jövője így jelenleg több tényezőtől függ egyszerre: az időjárástól, a felvásárlási áraktól, a méhcsaládok egészségi állapotától és attól, hogy a termelők mennyire tudják átvészelni az újabb nehéz szezont.
