A régi időkben a hegyvidéken és dombhátakon élők számára kézenfekvő megoldást jelentettek a lakóbarlangok. Magyarország számos táján puhább kőzetek építik fel a hegységeket, ezekbe a sziklákba a kőfaragók mesterséges barlangokat, üregeket, néhol egész helyiségeket is vájtak.
Noszvajon valószínűleg a 19. század elejétől alakultak ki a barlang- és pincelakások. A könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget, fő oka pedig a nagymértékű elszegényedés volt. A könnyen megmunkálható riolittufába vájt lakásokban még a 20. század közepén is éltek.
A noszvaji barlanglakások helyi védettséget élvező építészeti emlék az Egri-Bükkalján, a Heves vármegyei Noszvaj délkeleti peremén.
Györkő Zsombor, akinek gyönyörű felvételeit és barangolásait már több alkalommal is bemutattunk a portálunkon, ezen a különleges helyen járt.
Noszvaj egyik legkülönlegesebb látnivalója a barlanglakások együttese, amely a múlt egyszerű életformáját és a kortárs művészet világát ötvözi. A hajdani lakóhelyek ma már szobrászati és természetművészeti alkotótelepként működnek, ahol a régi kőbe vájt otthonok új életre kelnek: kiállítások, műhelymunkák és különleges programok várják a látogatókat. A barlanglakások sajátos hangulata egyszerre idézi a múlt szerénységét és a jelen kreatív energiáit
– vázolta fel Zsombor a látottakat a Sokszínű vidék megkeresésére, és kiemelte, hogy nem véletlen, hogy a hely ma is sokakat vonz. Itt a látogatók nem csupán betekintést nyerhetnek az egykori életformába, hanem művészeti élményekben is részesülhetnek.
Így néztek ki hajdanán a barlanglakások
A barlanglakások terei a tufa kitermelésével, annak helyén, mintegy negatív lenyomataként alakultak ki. Belülről leginkább a hagyományos parasztházakra emlékeztettek, szépen vésett formákkal, egyszerű berendezéssel. A lakások homlokzatát meszeléssel védték, számos helyen megfigyelhető a fa- vagy kőoszlopokkal alátámasztott, cseréppel fedett eresz nyoma. A módosabb családok később tornácos házakat vájtak maguknak, a megfelelő tájolásra is odafigyelve.
A 19. századtól egészen a 20. század végéig elsősorban a mélyszegénységben élők lakták az üregeket, de ma egy-két kivételtől eltekintve már lakatlanok, illetve az alkotótelep használja azokat művészeti célokra.
Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület
A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület 1997-ben vette át a területet, és kezdeményezte a táj új életre keltését és egy alkotóműhely létrehozását. A művészek betemetett udvarokat tártak fel, utakat, ösvényeket kötöttek össze, oromfalakat építettek, majd belső tereket faragtak. A táj ma folyamatosan változó térség, melyet a
művésztelep résztvevői évről-évre egyéni és közösségi munkához használnak.
A képzőművészet – szobrászat, természetművészet – mellett az oktatás, 2011-től pedig a meseterápia is fontos eleme az egyesület tevékenységeinek, emellett pedig a zene, a festészet és az iparművészet változatos műfajai, valamint a helyi hagyományos kézműves mesterségek közötti átjárások is gazdagítják az alkotótelep munkáját.
Az egyesület rendszeresen tart kultúrtörténeti előadásokat a földalatti építészetről, valamint saját barlangalakító művészeti tevékenységéről.
Mint arról beszámoltunk, különleges országos rekordra készül a kis hevesi falu, valamint arról is hírt adtunk, hogy különös állat szabadult el a hevesi településen, a lakosok is megijedtek, amikor meglátták.
