Addig nem éltél igazán, amíg nem nézett rád megvetően egy vörös szemű, bojlertestű lény a vízitökösből. Rám már nézett, megvan az új kedvenc madaram. Nem vak, nem varjú, viszont a legviccesebb gémféle, amit valaha láttam – már nem is bánom, hogy nem volt még tiszavirágzás a Maros-torokban, írta a Szeged.hu.
Nehéz leírni, mit éreztem, amikor megláttam a vízitökös közepén ülni egy hengertestű, vörös szemű lényt, két száll hosszú tollból álló bóbitával. Életemben nem kerültem még közel ehhez hasonló életformához, és most sem őt kerestük: mivel már a rendőrség is bejelentette, hogy elindult a tiszavirágzás, meg akartuk nézni, találunk-e már kérészeket a Maros-torok felé
– részletezték a megfigyelés élményét.
Nem vak és nem varjú
Amit láttunk, az maga volt a gyerekdalból ismert vakvarjú, bár látni nagyon is látott, és varjúnak sem nézett ki
– osztották meg.
Hivatalos neve a bakcsó, és az egyik leggyakoribb magyar gémfaj, amikor mozdulatlanul gubbaszt a víz fölött, akkor éppen zsákmányt les. Bujkáló természetű, szürkület idején lesz aktív, nappal pedig csapatosan pihen élőhelyén, a nádasok vízközeli peremén, fűzfákon.
Bár társas lény, inkább magányosan vadászik: halakat, békákat, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.
Természetvédelmi helyzete
Az egyik leggyakoribb hazai gémféle. Nagy telepei alakulhatnak ki, ezek közelében a kedvezőtlen változások miatt lokálisan sok pár költése meghiúsulhat. Szerencsére mára a nagy gémtelepek többsége védett területen található, ezekről pedig a természetvédelem megfelelően gondoskodik.
Bár az állománya stabil, Magyarországon a bakcsó fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Mint arról beszámoltunk, kérészinvázió a Tiszán, ilyet még nem láttak Szolnokon, valamint arról is hírt adtunk, hogy van hat különös képesség, amiben a varjúfélék meglepően jók.
