Nyáron és kora ősszel sokakat megkísért az utcán érő gyümölcs látványa. Egy kerítésen átlógó barackág, egy ház előtti zöldsávban roskadozó szilvafa vagy egy park szélén álló almafa könnyen azt az érzést keltheti, hogy ami elérhető, az vihető is. Csakhogy a helyzet jogilag korántsem ennyire egyszerű. Nem mindegy, hogy a fa közterületen áll, magánkertből lóg át az utcára, vagy a termés már lehullott a földre, írja a hobbikert.hu.
Az utcára ültetett gyümölcsfák és a kerítésen átnyúló ágak gyakran okoznak vitát szomszédok, járókelők és ingatlantulajdonosok között. A hatályos magyar jogszabályok, valamint a Polgári Törvénykönyv szomszédjogi rendelkezései meghatározzák, kit illet a termés, mikor lehet metszeni, és mi történik a földre hullott gyümölccsel.
Közterületen álló fa: nem azé, aki gondozza
Sokan gondolják úgy, hogy ha a házuk előtti zöldsávba ők ültettek gyümölcsfát, és évek óta ők metszik, locsolják vagy permetezik, akkor a termés is őket illeti. Jogilag azonban ez nem ilyen egyszerű.
A közterület, így az utcafronti zöldsáv is jellemzően a helyi önkormányzat tulajdonában van. A föld tulajdonosa pedig tulajdonjogot szerez a rajta álló növényekre és azok termésére is. Vagyis a közterületen álló fa és annak gyümölcse az önkormányzat tulajdona, függetlenül attól, hogy ki gondozta a fát az év során.
Sok településen helyi rendelet írja elő, hogy az ingatlantulajdonosoknak rendben kell tartaniuk a házuk előtti járdát és zöldsávot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rendelkezhetnek is az ott álló növényekkel vagy azok termésével.
A gyakorlatban az önkormányzatok ritkán szüretelik le a köztéri fákat, ezért sok helyen a környékbeliek gyűjtik be a gyümölcsöt. Jogilag azonban az önkormányzaton kívül más nem tilthatja meg például egy járókelőnek, hogy szedjen a közterületen álló fáról.
Átlógó ágak: a gyümölcs továbbra is a fa tulajdonosáé
Más a helyzet akkor, ha a fa magánterületen gyökerezik, de az ágai átnyúlnak a szomszéd kertje vagy az utca fölé. Ha a törzs egy magánudvarban áll, akkor a fa a telek tulajdonosáé.
Ez azt jelenti, hogy a járókelő nem szakíthatja le az utcára kinyúló ágon lévő almát, körtét vagy barackot. Ugyanez vonatkozik a szomszédra is: nem szüretelheti le a saját kertje fölé belógó ágakról a gyümölcsöt a tulajdonos engedélye nélkül.
A fán lévő termés engedély nélküli leszedése birtoksértésnek, bizonyos esetekben pedig tulajdon elleni szabálysértésnek is minősülhet.
Szabad-e enni az út menti fáról?
Séta közben könnyen adódik a kérdés: ha egy út menti fán érik a gyümölcs, leszakíthatunk-e belőle egy-két szemet? A válasz attól függ, pontosan hol áll a fa.
Ha a fa egyértelműen közterületen van, például utcafronti zöldsávban, parkban vagy út menti fasorban, akkor az önkormányzat tulajdona. A gyakorlatban az önkormányzatok többnyire nem lépnek fel az ellen, ha valaki kis mennyiségben, azonnali fogyasztásra szed belőle. Ettől még érdemes tekintettel lenni a ház előtti területet gondozó lakóra is, és a konfliktusok elkerülése érdekében akár engedélyt kérni tőle.
Egészen más a helyzet, ha a gyümölcs egy magánkertből az utcára kinyúló ágon van. Mivel a termés mindaddig a telektulajdonosé, amíg a fán lóg, azt engedély nélkül nem szabad leszedni. Ilyen esetben csak akkor fogyasztható szabadon, ha a gyümölcs magától lehullott a közterületre.
Az út menti gyümölcsöknél nemcsak a jogi kérdésekre, hanem az egészségügyi kockázatokra is érdemes figyelni. A forgalmas utak mellett álló fák termése szennyeződhet kipufogógázból származó anyagokkal, porral vagy egyéb lerakódásokkal. Mosatlanul semmiképpen sem ajánlott fogyasztani, és lehetőleg csak olyan helyről érdemes szedni, ahol csekély az autóforgalom.
Mi a helyzet a lehullott gyümölccsel?
A földre hullott termésre más szabályok vonatkoznak, mint arra, ami még az ágon van. Ha a tulajdonos nem takarította be időben a gyümölcsöt, és az magától lehullott, a helyzet megváltozhat.
Ez a szabály azt is szolgálja, hogy a romlandó termés ne menjen feleslegesen tönkre, és ne okozzon szennyeződést vagy kellemetlenséget a környezetében.
Korábban született cikkünk arról, hogy van olyan város, ahol megszabják, hova ültethetünk fát. Azt is megírtuk, mi a leggyakoribb vitaforrás a szomszédok között.
