A füge az egyik legkülönlegesebb gyümölcs, amely egyre több hazai kertben is megterem. Bár sokáig leginkább aszalt formában ismertük, ma már frissen is könnyen hozzájuthatunk, ráadásul édes, zamatos íze miatt sütemények, lekvárok, saláták és különféle sós fogások kedvelt alapanyaga lett. Igazi kulináris csemege, mégis meglepően keveset tudunk róla.
Érdekes tény például, hogy amit fügének nevezünk, valójában nem egy darab hagyományos gyümölcs. A füge egy különleges, befelé fordult virágzat, amelynek belsejében akár 100–500 apró virág is fejlődhet. Ezekből később különálló, parányi termések alakulnak ki, vagyis amikor megeszünk egy fügét, valójában több száz apró gyümölcsöt fogyasztunk el egyszerre.
A füge története, szaporodása és termése számos meglepő érdekességet rejt, miközben maga a növény viszonylag könnyen nevelhető, és megfelelő helyen bőséges terméssel hálálja meg a gondoskodást.
Egy kis történelem
A füge ősi és különleges kultúrnövény. A fügefélék ősei már több tízmillió évvel ezelőtt megjelentek a Földön, így ezek a különleges növények olyan korszakokat és környezeti változásokat is átvészeltek, amelyek során számtalan más élőlény eltűnt. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a fügefák igazi túlélők.
Az azonban biztos, hogy a fügét már az ókorban is nagy becsben tartották. A görögök és a rómaiak egyaránt termesztették, frissen és szárítva is fogyasztották, valamint különféle ételek készítéséhez használták. Később a kereskedelem és a hódítások révén a növény egyre távolabbi területekre jutott el, és idővel Ázsiában, majd Európa hűvösebb vidékein is ismertté vált.
Érdekességek a fügéről
A füge és a fügedarázs – vajon tényleg eszünk rovarokat is, ha fügét fogyasztunk?
Sokáig úgy gondolták, hogy a fügefának nincsenek virágai, pedig valójában csak elrejti őket.
Amit fügének nevezünk, nem hagyományos értelemben vett gyümölcs, hanem egy húsos falú, befelé fordult virágzat, az úgynevezett szikónium. Ennek belső felületén akár több száz apró virág fejlődhet, amelyekből később parányi, kemény héjú termések alakulnak ki. Ezek adják a füge belsejének jellegzetes, enyhén ropogós állagát.
Mivel a virágok a füge belsejében rejtőznek, a beporzásuk sem történhet a megszokott módon. Egyes fügefajták ebben a fügedarázs segítségére szorulnak. Az alig néhány milliméteres nőstény darázs a füge alján található apró nyíláson, az úgynevezett osztiólumon keresztül jut be a virágzat belsejébe, és közben virágport szállít egyik fáról a másikra.
A darazsak petéiket azonban nem az általunk fogyasztott termésekben, hanem a hímivarú, úgynevezett kaprifügék megfelelő virágaiban helyezik el. Ha egy darázs véletlenül egy nőivarú fügébe jut, ott nem tud petét rakni, de beporozhatja a virágokat, majd elpusztulhat. Innen ered az a széles körben elterjedt történet, amely szerint a fügével együtt elpusztult darazsakat is elfogyasztunk.
Ráadásul nem minden fügének van szüksége beporzásra.
A hazánkban termesztett közönséges fügefajták jelentős része partenokarp, vagyis megtermékenyítés és a fügedarázs közreműködése nélkül is képes ehető termést nevelni. Ezekben a fügékben a fejlődés során egyáltalán nem vesz részt darázs, így különösen alaptalan attól tartani, hogy rovarokat fogyasztunk velük együtt.
A füge ültetése és gondozása
A fügetermesztés Magyarországon ismét egyre népszerűbb, ráadásul ma már számos olyan fajta kapható, amely beporzás nélkül is megbízhatóan terem. A mediterrán eredetű növény hazánk több vidékén is jól érzi magát, különösen akkor, ha napos, meleg és széltől védett helyre kerül.
A füge számára a déli fekvésű falak, kerítések és épületek közelében kialakuló meleg mikroklíma a legkedvezőbb. Magas a fényigénye, árnyékos helyen gyengébben fejlődik és kevesebb termést hoz.
Talaj szempontjából nem különösebben igényes: az átlagos kerti földben, sőt homokosabb talajon is megél, feltéve, hogy a víz könnyen el tud szivárogni. A pangó vizet és a túlöntözést rosszul viseli.
A konténeres füge fagymentes időben szinte bármikor elültethető, de a tavaszi telepítés biztonságosabb, mert így a növénynek elegendő ideje marad meggyökeresedni a tél előtt. A bokrok között érdemes legalább 3–5 méteres távolságot hagyni. Az ültetőgödör aljába kerülhet érett komposzt vagy szerves trágya, de a növény túlzott tápanyag-utánpótlást nem igényel.
A füge metszése nem feltétlenül szükséges minden évben. Tavasszal elsősorban az elfagyott, sérült, elhalt és egymást keresztező ágakat érdemes eltávolítani, valamint ritkítással biztosítani, hogy fény és levegő jusson a bokor belsejébe. Az erős visszavágással óvatosan kell bánni, mert ezzel a várható termés egy részét is eltávolíthatjuk.
Bár az idősebb fügebokrok általában jól viselik a hazai teleket, nagyjából mínusz 15 Celsius-fok körüli hidegben már fagykárt szenvedhetnek.
A fiatal növényeket ezért lombbal, szalmával vagy agroszövettel célszerű védeni, az idősebb példányok tövét pedig fel lehet kupacolni. Ha a föld feletti hajtások elfagynak, a növény tavasszal gyakran újra kihajt a tövéről.
A füge viszonylag ellenálló növény, ezért komolyabb növényvédelmi feladatokkal általában nem kell számolni. Megfelelően napos helyen, mérsékelt öntözéssel és visszafogott metszéssel hosszú éveken át bőséges termést adhat.
A füge pozitív élettani hatásai
A füge nemcsak édes csemege, hanem rostokat, káliumot, kalciumot, magnéziumot és különféle növényi antioxidánsokat is tartalmaz. Rendszeres, de mértékletes fogyasztása ezért jól beilleszthető a változatos, kiegyensúlyozott étrendbe.
Legismertebb kedvező tulajdonsága a magas rosttartalmához kapcsolódik. A rostok növelik a széklet tömegét, segíthetik a rendszeres bélműködést, és hozzájárulhatnak a székrekedés megelőzéséhez.
Kálium-, rost- és antioxidáns-tartalma miatt a füge a szívbarát étrend része is lehet. A rostban gazdag táplálkozást a kutatások összefüggésbe hozzák a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával, ám ez a kedvező hatás nem egyetlen gyümölcsnek, hanem az étrend egészének tulajdonítható.
A füge kalciumot és magnéziumot is tartalmaz, amelyek fontosak a csontok és az izmok normális működéséhez. Vas is található benne, különösen koncentráltabb mennyiségben az aszalt változatban, de a füge önmagában nem alkalmas a vashiány vagy a vérszegénység megelőzésére, illetve kezelésére.
A népi gyógyászatban a füge termését és más részeit köhögés, emésztési panaszok és gyulladásos állapotok enyhítésére is használták.
Szörp és zselé házilag
A füge nemcsak önmagában finom, hanem a konyhában is rendkívül sokoldalúan felhasználható. Édes, zamatos ízét többféleképpen is üvegbe zárhatjuk: készülhet belőle különleges szörp, amely frissítő italok alapja lehet, valamint selymes állagú zselé is, amely pirítóson, sütemények mellé vagy sajtok kísérőjeként egyaránt remekül érvényesül. Az alábbi két recept segítségével a füge ízét jóval a szezon után is élvezhetjük.
Fűszeres fügeszörp gőzfacsaróval
Hozzávalók:
- 4 kg friss füge
- 1,5 kg cukor
- 4 evőkanál vaníliás cukor
- 3 citrom leve
- 1 teáskanál citromsav
- néhány ág friss csokimenta
- 3 liter víz a gőzfacsaró alsó edényébe
Elkészítés:
A fügéket alaposan megmossuk, majd a gőzfacsaró felső, gyümölcstartó részébe helyezzük. Az alsó edénybe 3 liter víz kerül, majd a készülék összeállítása után indulhat a gőzölés.
A kifolyócsövön távozó első háromszor egy liter levet érdemes visszaönteni a gyümölcsre, így intenzívebb ízű és aromásabb szörp készülhet. Ezután a továbbiakban kinyert levet egy fazékba kiengedjük, hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, a citromlevet, a citromsavat és a friss csokimentát.
A szörpöt addig kell melegíteni, amíg a cukor teljesen feloldódik, és az ízek összeérnek. Ezután a mentát eltávolítjuk, a forró szörpöt pedig tiszta, sterilizált üvegekbe töltjük. Az üvegeket azonnal le kell zárni, majd szárazdunsztba helyezni, ahol lassan, fokozatosan hűlhetnek ki.
Diós-mazsolás fügezselé
Hozzávalók:
- 70 dkg friss füge
- 20 dkg cukor
- 3 csomag piros tortazselé
- ízlés szerint dió
- ízlés szerint mazsola
Elkészítés:
A fügét alaposan megmossuk, majd kézzel vagy villával összenyomkodjuk. Ezután egy lábasban közepes lángon főzni kezdjük. Amikor a gyümölcs levet eresztett és kissé megpuhult, hozzáadjuk a cukrot, majd az egészet tovább főzzük, amíg a cukor teljesen feloldódik. Ekkor kerülhet bele az apróra vágott dió és a mazsola, amelyek tartalmasabbá, gazdagabbá teszik a zselét.
A tortazselét a csomagoláson található útmutató szerint készítsük el, majd keverjük a fügemasszához. A kész keveréket szilikonformába öntjük, és hűvös helyen vagy hűtőszekrényben hagyjuk, amíg teljesen megdermed.
Korábban írtunk a fügefalevél tea jótékony hatásáról, és arról is, hogy akár töltött káposztát is készíthetünk fügefalevéllel.
