A tartós hőhullámok és az egyre gyakrabban kialakuló hőkupolák miatt világszerte keresik azokat a megoldásokat, amelyek enyhíthetik a szélsőséges időjárás hatásait. Egy magyar kutató egy olyan műszaki megoldásról beszélt az Agrofórumnak, amely hozzájárulhat a jelenség gyengítéséhez, miközben az aszályt is mérsékelheti.
Prof. Dr. Steier József szerint a jelenség gyakoribbá válásában a globális légköri folyamatok mellett a kiszáradó táj is szerepet játszik. Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a talajvízszint és a levegő páratartalma is gyakran alacsony. Ezek miatt még tovább megmaradhat a hőség.
A szakember úgy véli, hosszú távon a vízmegtartás és a természetes vízkészletek helyreállítása jelenti a legfontosabb feladatot. Emellett egy olyan technológiai megoldást is ismertetett, amely a Heller-Forgó-féle hűtőtorony elvén alapul.
Az elképzelés szerint a hűtőtornyokból felszálló, forgó, tórusz, vagyis fánk alakú felhők nagy mennyiségű vízpárát juttathatnak a magasabb légrétegekbe. A kutató szerint ezek a feláramlások kedvezően befolyásolhatják a légköri folyamatokat, és bizonyos helyzetekben hozzájárulhatnak a hőkupolák gyengüléséhez vagy akár megszűnéséhez.
A szakember szerint a tornyok akár folyamatos üzemben is működhetnének, ami elősegíthetné a nedvesebb légköri viszonyok kialakulását, illetve mérsékelhetné az aszály hatásait. Másik lehetőségként időszakos működtetést is felvetett: ilyenkor egy közeledő vagy már kialakult hőkupola gyengítése lenne a cél.
A módszer jelenleg még csak egy kutatói javaslat, amelynek gyakorlati alkalmazásáról és hatékonyságáról további vizsgálatokra lenne szükség. A hőkupolák kialakulása összetett meteorológiai folyamatok eredménye, ezért kezelésükhöz is többféle természetes és műszaki megoldást kell együttesen alkalmazni.
Korábban megírtuk, hogy melyik megyékben a legveszélyesebb a hőség Magyarországon és beszámoltunk arról is, hogy miért lett hőségben hiánycikk a krétapor Franciaországban.
