Virágzó vidékünk

Több ezer ürge él a budapesti reptéren, most védett területre költöztetik őket

Facebook/Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
Facebook/Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
A program egyszerre szolgál természetvédelmi és repülésbiztonsági célokat.

Különleges természetvédelmi program indult a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér területén: megkezdték az ott élő ürgék egy részének áttelepítését. A reptér hatalmas, füves területei ideális élőhelyet kínálnak az állatoknak, az elmúlt években azonban olyan népes állomány alakult ki, amely már repülésbiztonsági szempontból is problémát jelenthet.

Miközben Magyarország számos természetes ürgeélőhelyén az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent az állatok száma, a budapesti repülőtéren éppen az ellenkező folyamat zajlott le. A becslések szerint mára több mint tízezer ürge élhet a területen, így ez az ország egyik legjelentősebb állománya, írta meg közösségi oldalán a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület.

A túl sok ürge a reptéren már kockázatot jelenthet

A repülőtér gondozott gyepterületei kedvező körülményeket teremtenek az ürgék számára, a nagy egyedszám azonban veszélyeket is hordoz. Az állatok közül sok kerül a reptéri járművek útjába, emellett a népes ürgekolónia ragadozó madarakat is vonz a területre.

Ez utóbbi különösen fontos repülésbiztonsági szempontból, hiszen a nagyobb testű madarak és a repülőgépek találkozása komoly kockázatot jelenthet.

A Citellus LIFE program részeként ezért több évre szóló áttelepítési projekt kezdődött a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a repülőtér együttműködésével.

Elsősorban azokról a területekről költöztetik el az állatokat, ahol különösen nagy az elütés vagy más veszélyek kockázata. Az ürgék új, védett élőhelyekre kerülnek, ahol egyúttal a természetes állományok megerősítésében is fontos szerepük lehet.

A szakemberek szerint a reptéri populáció olyan nagy, hogy az áttelepítés nem veszélyezteti annak fennmaradását. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér ürgeállománya így a jövőben is fontos forráspopuláció maradhat.

Éjjel-nappal vigyáznak az áttelepített ürgékre

A program legutóbbi szakaszában az állatokat gondosan előkészített területre, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetbe költöztették. Az első időszakban önkéntes „Ürgeőrök” éjjel-nappal figyelik az újonnan érkezett állatokat.

Feladatuk többek között a ragadozók jelenlétének megfigyelése, valamint szükség esetén az ürgék kiegészítő etetése és itatása. Az első napok és hetek különösen fontosak, hiszen ekkor derül ki, mennyire sikeresen tudnak alkalmazkodni az állatok az új környezethez.

Az áttelepítés eredményességét egy különleges kamera is segít nyomon követni. A kiengedési területen működő „ÜrgeLeső” felvételein a szakemberek és az önkéntesek folyamatosan figyelhetik az állatok mozgását és viselkedését, de a természet iránt érdeklődők is bepillantást nyerhetnek az ürgék mindennapjaiba.

A program egyszerre szolgál természetvédelmi és repülésbiztonsági célokat. Miközben csökkenhet az ürgék és az általuk odavonzott ragadozó madarak jelenlétéből fakadó kockázat a repülőtéren, az áttelepített állatok olyan területekre kerülnek, ahol hozzájárulhatnak a hazai ürgeállomány fennmaradásához és megerősödéséhez.

Korábban megírtuk: tihanyi ürgék segítenek fenntartani a hazai populációt. Arról is született cikk, hogy két napig számolták az ürgelyukakat a Hajdúszoboszlói Repülőtéren.

Kapcsolódó
Szem nem marad szárazon: sosem látott vicces fotók az ürgékről
A közönséges ürge hazánk öt legveszélyeztetettebb rágcsálója között szerepel, így fokozott védettséget élvez.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a Sokszínű vidékes találatokat
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik