Jó négy kilométeres erdei út vezet Vágotpusztára, a közigazgatásilag Mánfához tartozó picinyke településre. A lombos fákkal körülvett falu maga a nyugalom szigete, ahol valamikor mozgalmas voltak a mindennapok, ma azonban csupán néhány gyönyörűen felújított ház utal az élet jelére.
A történelmi feljegyzések szerint 1790 körül létesült Vágotpuszta, amikor egy uradalmi csárda létesült az erre haladó út mellett. Később magyar és német családok telepedtek le, ám a kis falu a 20. században aztán elnéptelenedett.
Szombatonként és vasárnaponként a hétvégi házakban pihenő, vagy éppen a kertet művelő családok lehelnek életet a faluba. Gyakran feltűnnek errefelé természetjárók is, hiszen Vágotpusztát átszeli néhány mecseki túraútvonal, valamint egy kerékpáros útvonal is érinti, mely Pécsről indulva Magyarszéket és Magyarhertelendet megkerülve visszafordul a városba. 2017 tavaszán Madarak és fák napi rendezvényt szerveztek itt – talán nem is találtak volna méltóbb helyszínt a természet ünnepéhez.
Érdeklődésünkre a mánfai önkormányzatnál elmondták, hogy Vágotpusztán eladó ingatlan nincs, ott életvitelszerűen nem él senki. Csupán néhány felújított porta szolgál hétvégi házként, melyeknek környékbeli családok a tulajdonosai.
A településen ma is látható a történelmet idéző temető, a régi harangtorony, köztéri kútjából pedig ma is nyerhető víz. A nyugalmas környezet – ahol rossz időben esetleg az erdő suhogása töri meg a csendet – kiválóan alkalmas lelki gyakorlatra, meditációra, elmélyülésre, ezért több jógacsoportnak is kedvelt helye. Az egyik felújított épület imaházként funkcionál.
Fentiek ismeretében nem véletlen, hogy Vágotpuszta a Baranya Megyei Értéktár része, mely ezáltal a térség védett kincse és a Mecsek egyik történelmi büszkesége. Ha arra járunk, megér egy kellemes kirándulást.
Kiemelt kép: panoramio.com