Augusztus 24-e Bertalan napja a betakarítás, a szüretkezdet, a szántás-vetés előkészítésének kezdete. Bertalan napját őszkezdő napnak, az őszi szántás-vetés kezdőnapjának, a kánikulát végző napnak tartják.
Bertalan a szörnyű halála miatt – hite miatt először elevenen megnyúzták, azután keresztre feszítették, végül pedig fejét vették – a szűcsök és csizmadiák, a közelgő szüret miatt pedig a szőlőhegyek védőszentje.
Bertalan a késével a szőlőfürtök lemetszésére, az újbor szűrésére készülődik – tartották a régiek.
Az e napi időből az őszi időjárásra jósoltak, mint ahogyan ezt egy 18. századi kalendáriumi rigmusa is bizonyítja:
Amint Szent Bertalan magát mutogatja, az őszi idő is magát mind aszerint tartja.
A zivatar sok jeget és havat jelez előre. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan – a hagyomány szerint – a káposzta közé dobálta kezében hordott fejét.
Vajköpülő nap
A monda szerint nevenapján Bertalan karjára vetett bőrével vándorolt. Egyik kertben dolgozó asszony észrevette és sajnálkozott rajta: ó, te szegény ember! Az asszony vajat hozott, hogy a szent sebeit bekenje, fájdalmait enyhítse.
Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik. A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt is tulajdonítottak.
Tánczos Erzsébet írása – Netfolk.blog.hu
