Az iparilag gyártott építőanyagok előfutára, az égetett tégla közvetlen előzménye a vályog, melyhez sosem kellett költséges téglaégető, alapanyagához mindenki könnyen és olcsón hozzáférhetett, készítése könnyen elsajátítható volt. Ezért részesítették előnyben őseink a vályogtéglát és a döngölt földfalat, ezért volt a legelterjedtebb építőanyag, fafödémmel és zsúp- vagy nádtetővel párosítva.
A vályog egyszerű, helyben kitermelhető, tartós, rugalmas, erős anyag, nem bomlik, a rovarok nem károsítják. A belőle épült házak kinyúló teteje nemcsak a nyári meleg és a tűző nap ellen nyújtott védelmet, hanem a nedvességre érzékeny falat is védte az esőtől. A kereskedelem kínálta sokfajta anyag között a vályog feledésbe merült, de időről időre újra előkerül.
Jó lenne a mai építészetben kialakítani egy olyan szemléletet, amely az élő szervezet és a környezet kölcsönhatására támaszkodik, és az ésszerű takarékosság elvét részesíti előnyben. Ezeket a célokat szem előtt tartva olyan természetes alapanyagú építmények készülhetnek, amelyek egészségesebb életet eredményeznek, beleilleszkednek a környezetbe, a megújuló energiaforrásokat hasznosítják, és nem utolsósorban elbontásukkor a lehető legkevesebb hulladék, káros anyag keletkezik.
Természetesen a vályognak, mint építőanyagnak is – mint minden másnak – vannak előnyei és hátrányai.
Hátrányok
Nedvességre érzékeny, ezért védeni kell az esőtől, talajnedvességtől. Szigetelni kell, mint minden más épületet. A régi vályogházak azért nedvesek, mert hiányzik a szigetelés, emiatt mállik le róluk a vakolat, korhadnak a padlók, penészednek a bútorok. Az eső ellen célszerű túlnyújtani a tetőt, megnagyobbítani az ereszt.
Mivel a vályog a száradás során sok vizet veszít, zsugorodik, megjelennek az apróbb repedések. Ezeket különböző vályogtechnológiai módszerekkel csökkenthetjük, de végleg nem lehet megszüntetni. Hogy a nagyobb felületű fal ne repedezzen meg, bizonyos távolságokban meg kell szakítani a vályogot. Régebben szalmaréteget alkalmaztak, ma viszont a szalmát soványbeton-réteg helyettesíti.
Kedvezőtlen a vakolattartása. Ennek kiküszöbölésére vakolaterősítő szerkezeteket – rabicháló, nádszövet – ajánlatos használni.
Előnyök
Természetes, környezetbarát, újra felhasználható helyi építőanyag. Szerencsés esetben helyben az építési területen kitermelhető és felhasználható, megtakarítjuk a szállítás, tárolás költségeit. Más természetes építőanyagokkal jól kombinálható. Használata nem jár környezetszennyezéssel. A lehető legkevesebb hulladék és égéstermék keletkezik előállítása során. A vályog állandóan szabályozza a belső levegő páratartalmát. A falak az emberi bőrhöz hasonlóan lélegeznek, ezért a belső mikroklíma kellemes. Nyáron hűvös, télen meleg. A vályogfal a levegő nedvességtartalmával együtt megköti a finom porszemeket. Ez a meghűléses betegségek szempontjából nem közömbös.
Újrafelhasználható anyag. Víz hozzáadásával ismét képlékennyé és alakíthatóvá válik. Tűzálló, jó a hőtároló képessége, ezáltal a fűtési költségek jelentősen csökkenthetők.
Megmunkálhatósága jó, alakíthatósága szinte korlátlan, környezetünkbe harmonikusan beilleszkedik. A belsőépítészetben is alkalmazható, kialakítható belőle falfülke, polc, padka, kemence is.
Ha vályogház építése mellett döntünk, előnyeit és hátrányait egyaránt figyelembe kell venni.
A vályogházat nem elég a döngölt talajra építeni, alapozni is kell, legalább 80 cm mélyen.
Az épületet szigetelni kell nedvesség ellen.
Hogyan vegyünk vályogházat?
- Ha régi vályogházat vásárolunk, jól nézzünk körül a környéken. Vizsgáljuk meg a terepviszonyokat, nincs-e folyó- vagy állóvíz körülötte, mert a vályog, mint tudjuk, nagyon érzékeny a vízre.
- Milyen a talaj – kavicsos, homokos vagy netán agyagos? Hol van a talajvíz?
- Van-e vízvezeték, csatornázás, járda?
- Milyen tetőzete van az épületnek, van-e ereszcsatorna, milyen a szellőzés, hány ablaka van, milyenek a falak, a mennyezet, az épület lábazata?
- Kérdezzünk rá az épület korára és arra, hogy volt-e már átalakítás rajta?
Ha mindent tüzetesen átnéztünk, szakértővel konzultáltunk, megfelelőnek találtunk, vessük el a vályoggal kapcsolatos téveszméket, azt, hogy évente tapasztani kell, hogy nem időtálló, penészesek a falak – ezek mind a régi, szigetelés nélküli vályogházakra voltak jellemzők.
A korszerű kivitelezéssel létrehozott vályogházak csak az előnyöket juttatják érvényre.
Via – Kiemelt kép: valyogfal.hu
