Heves megyében a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban látható március 30-ig az a különös tárlat, melyet „Nem most jöttem le a falvédőről”címmel rendeztek. Kovács Ákos egykori múzeumigazgatónak köszönhető, hogy a hetvenes évek végén országos gyűjtést szervezett, az akkor még fellelhető – néprajzi értéket képviselő – falvédők megmentésére az utókor számára. A kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy
A feliratos falvédő valahol félúton helyezkedik el a barokk falikárpitok és a hetvenes évek egész falat betöltő, vízeséseket ábrázoló tapétái között.
Eredete valóban a polgári otthonok nagy műgonddal hímzett falikárpitjáig nyúlik vissza.
Ezeket a fal díszítésére, illetve a pad mögé helyezve, a fal védelmére alkalmazták. A polgári kultúra számos más eleméhez hasonlóan ez a szokás szivárgott át a paraszti otthonokba is, ahol szintén a fal védelmére kezdték használni, érthető módon leginkább a konyhában a 19. század második felétől – írta a hg.hu
Kezdetekben egyszerű drapéria vagy deszkalap töltötte be ezt a funkciót.
Amikor viszont a Monarchia polgári lakásaiban iparművészeti ösztönzésre elterjedt a feliratos falvédő, hamar a magyarországi polgári, majd munkás- és parasztotthonokban is feltűnt lakberendezési tárgyként.
A falvédő felépítése általában egy sémát követett.
Bájos esetlenségében kissé a gyermekrajzokra emlékeztető, idealisztikus életkép, amely szerelmespárt vagy a konyhában tüsténkedő háziasszonyt ábrázolt, virágornamentikával övezve. Középen vagy a rajzot keretezve kapott helyet a versbe szedett, nemegyszer helyesírási hibákkal tűzdelt, egyszerű rímpárokkal dolgozó szöveg. A versikék gyakorta nép- és műdalokból, a Bibliából, illetve a német eredeti átfordításából származnak, tartalmukat tekintve életbölcsességeket, intelmeket hordoznak, illetve érzelmes vagy humoros töltettel bírnak. A fehér textilt kék vagy piros fonállal varrták ki, szár- vagy keresztöltéssel.
Az 1960-as évekig örvendett népszerűségnek
Ekkor kezdték kiszorítani a színes nyomású papírlapok, majd az ételfotókat ábrázoló csempematricák. A feliratos falvédő azóta sem vált újra népszerűvé.
Ha nem is tudatosan, a falvédők készítői egy korképet hagytak számunkra- a maguk kis világáról- az utókornak. Mindezt jól bizonyítja a Hatvanban látható mintegy száz alkotás, melyeken megjelenik a vallás, a párválasztás, az elképzelt családkép, az otthon, a konyhai élet és egyéb sok más, olykor humoros történetek is.