A WWF tölgyerdők természetvédelmi kezelését megalapozó nemzetközi projektjéhez kapcsolódva hazánk százéves erdőiről adott átfogó képet az National Geographic Magyarország . Védett növényekben és állatokban bővelkedő, legidősebb hazai erdeink a természetvédelem mellett a turisztika szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
Európa legnagyobb részéről szinte teljesen eltűntek az őshonos erdők. A százötven éves faállomány ma már igen ritka, pedig egy erdő ekkortól kezd lassan, fokozatosan egyre értékesebb élőhelyek rendszerévé válni. Kontinensünkön az erdőgazdálkodás évszázadai során az eredeti, több száz éves őserdők szinte teljesen megsemmisültek.
A száz évesnél idősebb fák ipari szempontból nem képviselnek komoly értéket, ezért az öreg erdőket rendszerint kivágják a tulajdonosok. A folyamat káros, hiszen az idősebb erdőkben több a korhadék, és a talajon mindig újabb, hasznos gombafajok jelennek meg, ezzel is gazdagítva az adott hely ökoszisztémáját.
A 2017-ben magyarországi és olasz partnerszervezetek együttműködésében indított Life4Oak Forests projekt fő célja az idősebb erdőkre jellemző mikroélőhelyek kialakítása erdészeti és más speciális eszközökkel, a természetvédelmi kezelés részeként.
Évszázados hazai erdeink leggyakoribb erdőalkotó fája a tölgy. A kocsánytalan, a kocsányos, a cser- és a molyhos tölgy idősebb példányaiból felépülő erdők nagyjából hetvenezer hektárt borítanak az országban. Alföldi tájainkon a mezőgazdaság térnyerése miatt jóval kevesebb az idős erdő hegyvidékeinkhez képest. A hegyvidékek magasabb régióiban harmincezer hektárnyi idősebb bükkerdőt tartanak nyilván.
Városaink közül – a főváros mellett – Miskolc, Pécs, és Esztergom körül vannak jelentős méretű idősebb erdők, amelyek közkedveltek a kirándulók körében. Budapesten az idős erdők legismertebb állományai a Normafa környékén csoportosulnak. A híres Debreceni Nagyerdő pedig hazánk legelső, kétszáz hektárnyi védett területe, ma már ritkaságszámba menő százéves alföldi kocsányos tölgyerdőt foglal magába.
A százévesnél idősebb erdőinkben természetközeli módszerekkel mindössze háromezer hektárt kezelnek. Ilyenkor a fákat szálankénti termelik ki, meghagyva az erdő eredeti képét. Létezik hazánkban néhány különleges erdőrezervátum is, melyeket régóta érintetlen, idős erdők területén jelöltek ki, ezek a Kékes, a Szalafői őserdő és a Kunpeszéri Tilos erdő.
Százéves erdőink sokszínű életközösségeinek megóvása a megfelelő erdőkezelési módszerek megvalósításával kezdődik, de mi is sokat hozzátehetünk ehhez természettudatos magatartásunkkal, több odafigyeléssel.
Kiemelt kép: Pixabay
